Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Ceglédi sportújságok
14 meggyőző vitacikkeket közöl, hanem csupán beszámol a sportélet eseményeiről, leközli a versenyeredményeket. A tájékoztatás munkáját ezzel jól elvégezte, s értékes forráshoz juttatta a kései kutatókat. Ebből a gazdag híranyagból tudjuk meg pl., hogy régi sportvezetőink mennyit ostromolták a város vezetőségét, hogy a vásártér egy részét engedje át sportpálya céljára; innen tudjuk meg, hogy a MOVE "Gyöngyvirág Hölgytornász" csapata mutatta be először Cegléden az "ismeretlen kosárlabda játékot"; ez az újság méltatta legbehatóbban az 1925. évi pályaavatást, amikor a "sportolni vágyó fiatalságot felemelték a testnevelés templo- 1 4 mába" ; itt kapunk rendszeres beszámolókat az egykor olyan népszerű és ma már ismeretlen "füleslabda" játékról és az 1920-as években első virágkorát élő ceglédi atlétikáról. Akad itt nagyon érdekes sporthír is: az egykori ceglédi labdarúgó, Józsa Imre, mint első világháborús katona hadifogolyként Észtországba kerül, ott letelepszik, leteszi a játékvezetői vizsgát és ő vezeti 1925-ben az Észtország-Finnország mérkőzést. Meghatva írja meg szülővárosának - levelét a Czeglédi Élet közli le -, hogy a mérkőzés előtt tiszteletére felhúzták a magyar zászlót és eljátszották nemzeti himnuszunkat.1^ A beköszöntőben Ígért társadalmi és kulturális vonalról alig hoz cikkeket a lap, de azért ezen a téren is akad egy-két figyelemreméltó írás: az 1925. évi pályaavató ünnepség előtt Bajcsy-Zsilinszky Endre írt cikket a lapban "Cegléd magyar népéhez" címmel. A Czeglédi Élet sporthírei pontosak, közlései szakszerűek, a szerkesztés mindig tárgyilagos: a város minden egyesülete és minden sportág helyet kap a beszámolókban. Értékes sporttörténeti forrásunk, szerencsére a Kossuth Múzeumban csaknem valamennyi számát megőrizték.
