Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Velocipédtől a versenykerékpárig
VELOCIPÉDTŐL A VEHSENYKERÉKPÁRIG A kerékpár a múlt század végén jelent meg városunkban. A felnőttek meghökkenve szemlélték először ezt a furcsa masinát megcsodálták a magas ülésen egyensúlyozó bátor vállalkozókat, a gyereksereg pedig kíváncsian futott a különös járművek után, mert a kerékpározás az első években valóságos cirkuszi látványosság számba ment. Franciából átvett szóval egy ideig "velocipéd"-nek nevezték, később az angol "bicykle" szóból formálták a máig is használatos bicikli elnevezést. Sokáig nem találtak megfelelő magyar kifejezést, míg végül 1882-ben egy akadémiai pályázat útján megszületett a mai "kerékpár" szavunk. Kezdetben csak az arisztokrácia körében vált divatossá az új és költséges sport, de amikor az angol Dunlop feltalálta a felfújható gumitömlőt, a kerékpár egycsapásra népszerűvé vált a legszélesebb néprétegek körében. A Magyar Kerékpáros Szövetség 1894-ben alakult meg. 1896- ban az ezredéves évforduló tiszteletére épült föl a híres Millenáris, annyi nevezetes kerékpár verseny színhelye. Városunkban a kerékpár megjelenésének első nyomát egyik helyi lapunkban 1890-ben találjuk. Ennek az évnek nyarán, az iskolai szünetben, két szolnoki tornatanár sport bemutatót tartott a Népkör udvarán. Először kardvívással szórakoztatták a szépszámban megjelent közönséget, de az igazi sikert "veloczipéd bemutatójukkal” aratták. A két bátor sportember nemcsak kör ben haladt a boszorkányos gépen a Népkör udvarán, hanem az egyikük menet közben leugrott a járműről és futtában ült vissza sőt a közönség legnagyobb ámulatára még mérlegállást is csinált a kormányra felállva és mindezt a "vakmerő kunsztot" mozgó 9kerékpáron! A XX. században a kerékpár megszelídült és nélkülözhetetlen közlekedési eszközzé vált. Érdekes, hogy mint versenysporttal,
