Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

"Jobb kézzel vakarni a bal f ült, ha viszket!

Nem értem a dolgot, mért kell tenni ilyet?

Mindent lebontani, a fákat kivágni,

Nem lehet Cegléden más helyet találni?!

S a gimnáziummal pont átellenében,

Elszégyelném magam a Múzsa helyében.

/Ha strand itt épül, egyet a száz ellen,

Fogadom, leszédül az első reggelen./

S tudnak-e majd olyan nagyfalat csinálni,

Hogy a diák azon át nem tudjon látni;

Vagy az ablakokra spalettákat tesznek,

Útját elvágva a kiváncsi szemeknek?

Avagy átépítik majd az egész házat És némelyik osztály a földszintre járhat.

Jól kiválasztották, mondhatom, a helyet!

Mondhattam volna még akár órahosszat,

Nem a jó oldalát, hanem csak a rosszat.

De majd még azt mondják, hogy rosszmájú vagyok,

Nem beszélek tovább, jobb lesz, ha hallgatok."

A városatyától ekkép búcsúztam el

/Jó képet nem vágott, azt mondanom se kell./

S aztán hazatértem, de mondd, Puczor Gazsi,

Ugye igazat írta a Sónyaló Gandhi.- /Puczor Gazsi a lap szerkesztőjének, Simon János nyomdásznak a fedőneve, aki szintén írt ilyen hangulatos "bökverseket" (Szerző megjegyzése).

ÉLETRAJZ: Cegléden született 1909. július 3-án. A Kossuth Gimnáziumban érettségizett 1928-ban. A szegedi egyetemen avatták a jogtudományok doktorává 1936-ban.

Számos helyen dolgozott: ügyvédi irodán, művelődési házban, városi tanácsnál, a református egyháznál, leghosszabb ideig az Erkel Ferenc Zeneiskolában, ahol gitárt tanított és igazgatóhelyettes is volt.

Hivatalos munkája mellett sokáig részt vett Cegléd zenei életében: több zenekarnak szervezője volt, ő maga is játszott, és megírta a ceglédi zenekarok történetét. (Múzeumi Évkönyv 1986).

Elhunyt 1993. május 21-én.

88