Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)
Előszó
Az író a legjobb szemű megfigyelő, aki katonaként áll őrhelyén és vigyázza életünket, mint a közösség élő lelkiismerete. Igaz, Cegléd nem hasonlítható Szegedhez, Debrecenhez, Sárospatakhoz vagy más gazdag irodalmú vidéki városhoz. Kárpáti Aurélon kívül országos hírű írót sem adtunk a hazának - de irodalomtudósokat igen -, mégis nagy szükségünk van arra a szellemi kincsre, mellyel szépíróink ajándékoztak meg bennünket. "Minden közösségre nézve érdekes és tanulságos annak megismerése, hogy íróink mit írtak róla s miként látják helyi vagy országos viszonylatban a hely időfeletti értékeit" - írja Sárkány József.2 Mai uniformizálódó világunkban különösen fontos, hogy a helyi sajátosságokat megmentsük és átmentsük az utókor számára. Cegléd helytörténetírásában azonban eddig mindössze két ember próbálkozott ennek a területnek a feltárásával. Az első a fentebb említett Sárkány József gimnáziumi tanár, akinek 1943-ban jelent meg "Cegléd az irodalomban" c. kis füzete a Kossuth Gimnázium Önképzőkörének kiadásában. Ez az úttörő munka azonban csak címeket és neveket közöl, mintegy megjelöli, mit kellene helytörténészeinknek felkutatniok. Sokkal behatóbban foglalkozott Cegléd irodalmával Szomorú István városi tisztviselő. Helyi irodalmunknak ő a legszorgalmasabb kutatója és jó szemű kritikusa. Kutatásaiból azonban csak a "Ceglédi hírlapírás története" jelent meg a Ceglédi Füzetek sorozatban. (3. és 7. sz.) Ezenkívül figyelemreméltó részleteket közölt a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör Évkönyveiben (1986 és 87-es évfolyam). Gyűjtésének legnagyobb részét a "Ceglédi Athenas" c. részben géppel, részben kézzel írt füzete őrizte meg, amely 1997 decemberében került elő a Kossuth Gimnázium könyvtárából. Ó már sokkal több forrást jelöl meg, mint Sárkány József, már idéz rövid szemelvényeket is, néhány mondattal véleményt is alkot, de ez a munka is inkább csak gazdag adattár, magukat a felsorolt műveket nem ismerhetjük meg. 1976-ban Tóth Cz. Tamás gimnáziumi tanuló középiskolás pályaművet írt Cegléd irodalmáról. Lényegre törő értékes dolgozat, de nem tár föl újabb adatokat, csak röviden összefoglalja az eddigi kutatások eredményeit. Én megpróbálom színes és teljes értékű szemelvényekben bemutatni a Ceglédre vonatkozó legjelentősebb szépirodalmi alkotásokat. Helytörténeti vonatkozású irodalmi olvasókönyvet nyújtok át a kedves Olvasónak, hogy történeti múltunkat és mindennapi életünket most az írók szemüvegén át ismerje meg. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy ez a munka nem ceglédi irodalmi antológia! Egyik-másik írónk nem szerepel benne, mert nem írt Ceglédről. Akik írtak, azok sem értékük arányában szerepelnek, mert az egyik gyakran írt szülővárosáról, a másik alig foglalkozik ezzel a témával. Célom az volt, hogy a lehető legtöbb idevonatkozó alkotást felkutassam, de jól tudom, én is messze vagyok a teljességtől. Mindenesetre, azok az írók és költők, akik az elkövetkező oldalakon vallani fognak Kossuth városáról, feléleszthetik bennünk az együvé tartozás fölemelő érzését, az egészséges lokálpatriotizmust, melyre manapság ugyancsak szükségünk van. Kürti Béla 2. Cegléd az irodalomban. Cegléd, 1943. 6
