Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

II. Magyar klasszikusok a ceglédi mindennapok történetéből

lehet; tudniillik a város népe közt találtathatnak olyanok, akik ajánlataimat magokra nézve nem tartják oly hasznosnak, amilyeneknek én ismerem és vallom: találtathatnak olyanok, akik minden újításnak esküdt ellenségei s a régi kerékvágásból kitérni nem akarnak; ismét mások, pedig ezeknek száma legnagyobb, kik nem olvasnak, gondolkodni ilyenekről éppen nem szoktak s egyedül azáltal adnak magukról életjelt, hogy ajkaik még imádság helyett is vagy csak panaszra, vagy káromkodásra nyílnak, akik semmivel sincsenek megelégedve, mindenben gáncsoskodnak; végre sokan vannak olyanok is, kik átlátják, hogy javaslataim a községre, közvetve a hazára áldást áraszthatnának, de semmit sem mernek mozdítani, hanem azt várják, hogy az mit óhajtanak pipázás közben, majd sült galambként repül szájukba: nem csodálhatnám tehát, hogy javaslataim fölött mélyen hallgatnak." (VIII. levél)

ÉLETRAJZ: Ácsteszéren született 1799-ben. Jobbágyként kezdte, aztán vándorló takácslegényként bejárta fél Európát, s közben folyton tanulva a népszabadság lelkes híve lett. Idehaza sajtóvétség címén bebörtönözték, a márciusi ifjak szabadították ki az 1848. évi vértelen forradalomban.

Tagja volt az első népképviseleti országgyűlésnek. A szabadságharc leverése után nyolc éven át rejtőzködött saját házának pincéjében. Az 1867-es kiegyezés után bekapcsolódott a bontakozó munkásmozgalomba, de a szocializmusról utópisztikus elképzelései voltak.

Nagy szegénységükben 1876-ban feleségével együtt Ceglédre költöztek, mert azt hitte, Kossuth városában megértő hívekre talál. Olvasókört, Vasárnapi Újságot, szövetkezetei tervezett, de mindenben csalódott.

"A keserű ceglédi tapasztalatok után újra útra keltek, elhagyták a "turini út" lázában égő várost, ahol mindenki szerette Kossuthot, ápolta a forradalom emlékét, könnyeztek a 48-as idők felidézésén, de könyvet még Táncsicstól sem vettek"7

Törmörkény István

A ceglédi vasútállomás központi épületének falán a Rákóczi útra néző oldalon a következő emléktábla látható:

"Itt a régi "indóház" vendéglősi lakásban született 1866. dec. 21-én Tömörkény István író, az Alföld népének szerelmese és megörökítője. - 1966 - A Ceglédi Hazafias Népfront."

A nagy szegedi író városunkban született, de sohasem járt Cegléden, Erről a furcsa körülményről így ír önéletrajzában:

7. PATAKI Ferenc: Ceglédi Emlékhelyek. Cegléd 1988.

40