Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

I. Két meghatározó történelmi élmény

Dr. Török István

Czegléden valóságos "nemzeti ünnep" volt augusztus 25-e, Lajos napja. Ezen a napon minden egyletben Kossuthot magasztaló beszédek hangzottak el, gyakran születtek versek is. Az Iparos Ifjúság Önképző Egyletének 1895-ben rendezett Lajos-napi ünnepségén egy leány elszavalta a műsorban az egylet ügyészének, dr. Török Istvánnak erre az alkalomra írt költeményét:

LAJOS NAPRA

(Czegléd és vidéke 1895. szept. 1.)

Régvolt, kimentünk hozzád Hazahívni téged százan,

S egy év múlt, hogy itthon vagy Közöttünk a szent hazában.

Szent hazában szentelt hantok Alatt szíved lent porladoz És mégis megünnepelünk Neved napján, Kossuth Lajos.

Hajh, amikor még örömkönny tői Fénylett szemünk neved napján, Mily boldogan ünnepeltünk, Távoltban is szent aggastyán.

Most is itt vagy és közöttünk A honfi bú úgy áradoz,

Úgy elmerül benne lelkünk Neved napján, Kossuth Lajos.

Ahelyett, hogy reményünkkel A jövőbe tekintenénk,

Minden honfi bús szeméből Fájdalom könnye csillog felénk.

S halálodért hulló könnyünk Felszárítni olyan bajos,

Hisz úgy sajog érted szívünk Neved napján, Kossuth Lajos.

De mi csend, mi szózat int Mintha ihlet ajkad szólna,

S a szabadság, egyenlőség, Testvériség szent zászlója,

Amelyet te lobogtattál Fejünk felett kibontakoz

31