Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

I. Két meghatározó történelmi élmény

rét; és alamizsna helyett arcul csapandja őt az idegen faj; és lészen saját hazájában vándor koldus, kit mint gazdátlan ebet, bátran verhet agyon mindenki, s mint bélpoklost, mindenki kikerül. Hiába imádkozandik Istenhez, meg nem bocsátja bűneit sem ezen a világon, sem a más világon; a leány, kihez szemét felemeli, seprűvel hajtandja el a küszöbről, neje utálattal köpend gyáva szemei közé, gyermekének első szava az lesz, hogy apját megátkozza, és holtteste heverend temetlenöl!"

Lehetett-e e kérdésre, lehetett-e ez átokra más kiáltásnak {elhangzani, mint annak, hogy "mindnyájan elfogunk menni!"

Egy óra múlva Czegléd minden férfilakója talpra lett állítva, a vezérek kinevezve, a tömeg csapatokra osztva; s még aznap este ment Kossuth tovább s Nagykőrösön megújult ugyanazon jelenet lámpák világa, csillagok fénye mellett...

.. .Amik ezután jöttek, azok már a nagyszabású történelem tulajdoni. Október 3-án jeleneteket láttak Pest főutcái.

Rendezett sorokban vonultak végig azon önkénytes csapatok, mik a magyar szabadságharc segélyére vérüket felajánlották. Előbb a bécsi légió, fekete ruhás lelkesült ifjak, ezüst halálfővel kalapjuk mellett. - Azután egy csapat tyroli vadász, saját nemzeti viseletében; azután egy század francia, kik Magyarország földjén laktak. A Marseillaiset énekelték végig az utcán.

És azután, mint egy félelmetes óriáskígyó, melynek háta pikkelyek helyett kaszákkal és szuronyokkal fénylik, jött egy csapatban háromezer ceglédi önkénytes néphad; a háromezer ember riadó hangjával énekelte végig azt a bizonyos dalt, mely így végződik: "Mindnyájan el fogunk menni! Éljen a haza!"

Nem tudom: éréz-e még valaki valamit, midőn a dalt legelőször hallja? Én sírtam."

ÉLETRAJZ: 1825-től 1904-ig élt. Komáromban született, több városban diákoskodott. Pápán együtt tanult Petőfivel. 1848-ban a márciusi ifjúság egyik vezére, aki részt vett a 12 pont megfogalmazásában. A szabadságharc után bujdosni kényszerült. Feleségének, Laborfalvy Rózának közbejárására kapott kegyelmet. Ettől kezdve csak a szépirodalomnak élt. 1894-ben, 50 éves írói jubileumán az egész ország ünnepelte a nagy mesemondót, Cegléd díszpolgárává választotta.

Romantikus pátosszal megírt regényeiben megörökítette a reformkor és a szabadságharc eseményeit, ez nagyban erősítette a Habsburgokkal szembeni ellenállást. A kiegyezés után már a bontakozó kapitalizmusról ír.

Regényeit világszerte ismerik, többől filmet is készítettek.

Kossuth ceglédi toborzóját díszes emléktáblával örökítette meg 1931. március 15-én a Takarékpénztár Egyesület. Bárd Miklós költő (1857-1937) sorai olvashatók rajta:

"Hozzád jövők el derék magyar nép,

Elárult hazám Reménye, vára, oszlopa."

S szavára itt e téren kapva szárnyra Zúgott fel a vihar orgonája:

18