Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)
I. Két meghatározó történelmi élmény
B.) CEGLED ES KOSSUTH A város és Kossuth kapcsolata az 1848. szeptember 24-i híres toborzással kezdődött. Szavára fölkelt a város és megszületett a Kossuth-nóta. A Kossuth-kultusz a dualizmus idején tovább erősödött: utcákat, tereket, neveztek el róla, egyletek díszelnökké választották, 1877-ben százan mentek el Turinba, hogy felkérjék országgyűlési képviselőnek. O lett a város első díszpolgára, névnapját városszerte megünnepelték, s amikor meghalt, ceglédiek ezrei vonultak a fővárosba temetésére. 1902-ben szobrot állítottak tiszteletére a város főterén. Minden ceglédi büszke arra, hogy Kossuth Ceglédet "az én városom"-nak nevezte. Gyönyörű ércszobra előtt zajlanak le a nemzeti ünnepek, iskolák, intézmények viselik halhatatlan nevét. Jókai Mór Több alkalommal is járt Cegléden. Először 1848. szeptember 24-én, amikor ő is ott volt a toborzó körútra induló Kossuth kíséretében. Közismert az "Egy dal keletkezésének története" c. elbeszélése, mely a ceglédi esemény leghitelesebb megörökítése. EGY DAL KELETKEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE (Kossuth-album Szerk.: Áldor Imre. Ormódi Bertalan Pest 1868.) "Nehéz napokat éltünk. Egy-egy hét története nem volt már, mint annyi rémhír láncolata a mennyi egy századnak elég. S mint egy gonosz álomlátás kísértetei, mik a lázbeteg látó lelke előtt egyre nagyobb, óriásalakban emelkednek egymás fölé, úgy múlták fölül a szerencsétlenség Hiób-postái egymást - szertelenségben, borzalomban, kínfokozatban. A két ország minden határán írtó harc a magyar ellen, mely Erdélyt, a magyar alvidéket lángba borítá már, s itt az ország szívében egy bölcsekből és hazafiakból álló országgyűlés, melynek tagjai tudják jól, hogy az önvédelemre kirántott kard hegye milyen villámokat fog a magasból fejünkre aláidézni, de a hüvelyben hagyott kard leránt a sárba s ott fulladunk. Ők választottak; inkább ki a zivatarba, mint le a posvány fenekére! Jól választottak-e? azt majd ítélje meg az utókor. September 16-ika volt, midőn a képviselőház ülésében Batthyány Lajos kinyilatkoztatá, hogy átveszi újból a miniszterelnökséget; de azon esetben kijelenti, hogy Jellasichnak többé egy talpalatnyit sem enged elfogadni a magyarföldből, s ha erre őt nem kényszeríthetné, - kényszeríteni fogja, hogy ontsa a magyarok vérét, ostromolja Budapestet. Erre Kossuth Lajos azt viszonzá, hogy ha a nemzet védelmezni akarja Buda-Pestet, őis elmegy a védsáncot ásni, ő is vállára veszi a fegyvert és a védők sorába áll, s azon a napon még a nők és gyermekek is harcolni fognak. 16