Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
8 holdnyi területet a gerjei vasúti megálló mögött.16 Nagy lelkesedéssel láttak hozzá a salakos labdarúgópálya elkészítéséhez. A munkában élenjártak: Détári János, Molnár László, Piros Géza, Sárik Ede és Tóth László. 1946-ban már ezen a pályán játszott a CISE csapata. Az első bajnoki szezon után azonban a körülmények úgy alakultak, hogy a CISE már nem tudott önálló sportot vinni, ezért 1947. aug. 8-án beolvadt a város támogatását élvező Kossuth SE-be. A gerjei sportpálya a város tulajdonába ment át. 1948-tól „Ifjúsági Pálya” nevet viselte, de itt játszották a legtöbb szakszervezeti mérkőzést is. 1955-ben társadalmi munkában gyeptéglázták. 1957-ben az Építők Sportköre kapta meg a várostól.17 A KÖZGÉP vállalat tovább építette a pályát, az Építők labdarúgói itt játszottak másfél évtizeden át. Amikor az Építők labdarúgó-szakosztálya megszűnt, a gerjei sportpályát a BEM SE kapta meg 1969-ben. A honvédség bekerítette az egész telepet, edzőpályákat, bitumenes kézilabdapályát, öltözőket és fedett lelátót létesített. A korszerűen újjáépített sportlétesítményt 1970. szept. 27-én avatták föl. A sima gyepszőnyegen azóta a honvéd labdarúgók játszanak színvonalas labdarúgást, a kézilabdapályát a KÖZGÉP játékosai használják. A két minőségi szakosztály mellett azonban a pálya nyitva áll a tömegsport számára is. Ceglédi Kossuth Spart egye sülét A város felszabadulása után legelsőként a Kossuth Sportegyletet alakították meg Cegléden. A szervezők élén Szelepcsényi Imre, a város polgármestere állott, aki mint a labdarúgás szerelmese, tisztában volt a sport jelentőségével. Az 1945 márciusában létrejött új egyesület teljes neve: Ceglédi Kossuth Munkás Torna Egylet. A név kifejezte az új idők mondanivalóját: Kossuth városában a dolgozók legszélesebb rétegére támaszkodó új szellemű sportéletet teremteni. így fejtette ezt ki Szelepcsényi Imre, az egyesület elnöke a városi közgyűlésen: „Kell egy olyan egyesületet létesíteni, mely a város minden rendű és rétegű lakosára támaszkodik, s mely a sport mellett magába foglalja a társadalmi és kulturális célok szolgálatát, munkásságát is. Ezért javasolja, hogy a város fogadja saját egyesületévé a Ceglédi Kossuth Munkás Sport Egyesületet, mely a céloknak megfelelően a jövőben ceglédi Kossuth Társadalmi és Sport Egyesület néven működne tovább.”18 16. Városi tanácsülési jegyzőkönyvek 7174/1945. sz. 17. Városi tanácsülési jegyzőkönyvek 263/1957. sz. 18. Városi Tanács V. B. jegyzőkönyvei 1926/1947. sz. 133
