Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
Az ilyen maradiak azonban egyre kevesebben lettek, győzött a város értelmesebb része, akik már nem elégedtek meg egykori „kubikgödrökbe és lóúsztatókban való megmártózással” mint nagyapáik. Hosszú huzavona után 1933. április első napjaiban elkezdődött végre a tényleges építkezés. A terveket Kádár Antal főmérnök készítette, az építkezést Szabó István mérnök irányította. Az eredeti tervet mindössze annyival módosították, hogy a Széchenyi útra néző öltözők tetejét napozónak képezték k:, ez szolgált egyúttal lelátónak úszóversenyek és vízipóló-mérkőzések alkalmával. A munkálatok jól haladtak, bár „némelyik városi képviselő gyilkos gyűlölettel nézte a stranduszoda építését”88, s július 16-án már át is adták használatra az új létesítményt. Az új ceglédi uszoda 50 X 25 m méretű. Átadáskor 76 kabin és 300 szekrény volt készen, ezt később 500 ra emelték. A medence 48 óra alatt telt meg teljesen, de 24 óra alatt már folyt bele annyi víz, hogy ha úszásra nem is, de fürdőzésre alkalmas volt. A víz hőfoka 34 C fok, ami úszásra meleg, gyógyfürdőnek hideg. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy építettek az udvar Rákóczi úti oldalán egy külön kis medencét, ahol körben le lehetett ülni a padkára, akik nem úszni, hanem gyógyulni, pihenni jöttek ki a kellemes vízbe. (Ma ez a gyógyfürdőnk, 1960-ban fedték be a medencét.) Közeledett az uszoda megnyitásának napja. Bár még akadt olyan városi képviselő, aki a közös fürdőzéstől az erkölcsöket féltette és kijelentette, hogy „Nem lesz panoráma az ő úri teste”89, az ilyen aggályoskodóbon már csak mosolyogtak az emberek. De azért a közvélemény teljes megnyugtatására közzétették helyi lapjaink az uszoda szigorú házirendjét. Ebben máig is érvényben levő szabályok mellett bőven találunk olyanokat, amelyeket az idő azóta messze túlhaladt: férfiak nem tartózkodhattak a női öltözők előtt, nem mehettek be ugyanazon az oldalon a vízbe a különböző nemhez tartozók, csak teljes fürdőruhát viselhettek még a férfiak is, stb. Az új versenyuszoda felavatására augusztus 20-án került sor. Helyi lapjaink terjedelmes cikkekben emlékeztek meg a nem mindennapi eseményről. Ezekből tudjuk, hogy még a Szent István ünnepét megelőző éjszaka is dolgoztak a munkások és az ünnepség előkészítői, hogy eltakarják a még el nem készült részeket, hogy méltóképpen feldíszítsék a környezetet és elegendő nézőhelyet biztosítsanak a város első nagyszabású úszóversenyére. A MOVE által meghívott úszók és vízilabdázók már a reggeli órákban megérkeztek, hogy a verseny előtt „megkóstolhassák” a túl langyos ceglédi vizet. Délután 4 órakor a Lyra zenekar a Himnuszt játszotta, majd Kádár Antal főmérnök átadta a polgármesternek az uszodát Kádár, aki maga is sportember 88. Ceglédi Hírlap, 1933. május 21. 89. Ceglédi Közlöny, 1933. március 19. 93
