Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
versenyt nevezett el, melyet halála éve óta évente megrendeznek országos kiválóságok meghívásával. Nem véletlen, hogy Ceglédnek éppen az asztaliteniszben van ma NB I-es csapata: ennek a sportágnak nálunk nagyszerű hagyományai vannak. VERSENYUSZODA VAGY STRANDFÜRDŐ? Az 1895-ben épült kis uszodával Cegléd megelőzte a szomszéd városokat. Akkor ez a medence modem létesítmény volt, de évtizedek múlva is csak ez szolgálta az egészségügyet és a kezdeti úszósportot. Amikor a szomszéd települések sorra építik föl korszerű versenyuszodájukat, a ceglédiek átjárnak Kecskemétre, Szolnokra, hogy nyugodtan strandolhassanak, hogy kiadósán úszhassanak. A város vezetősége jól látta a kis uszoda elégtelenségét. Már az 1923. évi szerződésben kötelezte a MOVE-t, hogy a sportpálya mellett létesítsen modern veisenyuszodát is. Anyagiak hiányában azonban ebből semmi sem valósult meg, hiszen a MOVE még a sportpályát sem tudta üzemeltetni saját erőből, fölépítése után két évvel már a városnak kellett átvennie. Helyi lapjaink azonban állandóan feszegetik a strandfürdő ügyét. Ez a kérdés 1930 körül már állandó témája a ceglédi közvéleménynek. Az évek óta vajúdó kérdést a Magyar Úszó Szövetség vezetőinek 1931. április 14-i látogatása vitte előre a megoldás felé „Illusztris vendégek látogatták meg városunkat, éspedig dr. Bárány István európai úszóbajnok, Färber Oszkár, a Magyar Üszószövetség tanácstagja és Fehér J. István a Magyar Üszószövetség vidéki elnöke . . . Färber Oszkár elmondta, hogy tulajdonképpen miért jöttek Ceglédre. A Magyar Üszószövetség tervbevette ui., hogy a vidéki városoknak uszodáit sportszerűré fejleszti, ahol pedig nincs uszoda, ott odahat, hogy legyen uszoda. Cegléd abban a stádiumban van, hogy nincs uszodája, de egy kis jóakarattal a meglévő, uszodának nevezett fürdőhelyiséget uszodává lehetne fejleszteni.”80 De pénze nem volt. Amikor 1931. július 18-án Nagykőrösön is megnyílt a korszerű tágas strandfürdő, keserűen állapítja meg egyik helyi lapunk: „Valamikor még színházat is tudtunk Cegléden építeni részvényjegyzésekből, ma még fürdő sem megy. Miért tudott a kisebb szomszéd megelőzni? Mert ott rövid idő alatt 25 000 pengőt adott össze a közönség uszoda céljára.”81 Elvileg Cegléd sem ellenezte az új uszoda építését, de nem találtak megoldást 80. Ceglédi Hírmondó, 1931. április 19. 81. Ceglédi Közlöny, 1931. július 26. 89
