Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
a népi vetélkedőkről nem maradtak fönn. Azt azonban tudjuk, hogy híresek voltak az ún. lovas-bandériumok, melyeket nevezetes események alkalmával állított fel a város (pl. Ferenc József 1857. évi látogatása alkalmával). Jó lovak és jó lovasok mindig voltak ebben a városban, így válik Cegléd 1925-ben az országos kisgazda lovassport kiinduló helyévé. A lovaglás a felszabadulásig csak az előkelőségek sportja volt. Versenyeken, Hubertus vadászlovaglásokon csak az arisztokrácia, a dzsentri huszártisztek, a zárt felső körök tagjai vehettek részt. Ezért annyira feltűnő, hogy városunk sportszerető polgármestere, Gubody Ferenc, már a századforduló éveiben kiharcolta, hogy a ceglédi versenyeken az „úrlovasok” mellett rendezzenek külön futamot a „mezei gazdák” részére is. Ennek a nagyszerű hagyománynak szerencsés folytatása következett be 1925- ben, amikor a gazdaifjak körében külön lovasegyesület alakult. Az alakulás körülményeit pontosan ismerjük a korabeli helyi lapokból, az alapító Rudnyánszky Ferenc huszár százados írásaiból és a még élő alapító tagoktól. 1925 január utolsó vasárnapján megalakult Cegléden a „Czeglédi Tájfajta Lótenyésztő Egyesület.”58 Ezen az ülésen feltűnést keltő előadást tartott Rudnyánszky Ferenc, a helyi huszárezred egyik tisztje. Kifejtette, hogy miután a magyar lóállomány 80%-a a kisgazdák kezén van, a magyar gazdatársadalom lónevelési és lovastudományát kell fokozni honvédelmi érdekből. Szerencsés véletlen, hogy a Magyar Faluszövetség éppen Cegléden rendezte ebben az évben jubileumi mezőgazdasági kiállítását. A nagyszabású rendezvényből a helyi Gazdasági Egylet is kivette részét. Többek között megszervezett egy lovas-bandériumot, melynek Cegléden régi hagyományai voltak: a bő vászongatyába, lobogó ingujjba öltözött lovasok mindig díszei voltak a különböző fogadásoknak. Most is ebben bíztak a rendezők: „Lovasversenyünk és a vele kapcsolatos játékok és látványosságok sikere máris biztos, hiszen Czegléd lovasleventéi és derék hajadonai dolgoznak benne fáradhatatlanul. A gyakorlatok minden nap folynak . . . A czeglédi bandérium egy része magyar csikós, másrésze Rákóczi korabeli öltözékben vonul föl. A festői látványosságot mozgóképekben is megörökítik. Az ünnepséget kurucz táborozás és tárogatós tábortűz fogja kiegészíteni. A bandérista ifjak minden nap du. 5 órakor és vasárnap reggel 7-kor jönnek gyakorlatra a laktanyába, ahol Rudnyánszky Ferenc huszár százados vezetése mellett folyik a tanulás. Tekintettel a kiállítás közelségére és arra az örvendetes tényre, hogy versenyünket több ezren nézik majd meg, kérjük az ifjúságot, hogy haladék nélkül és minél nagyobb számban jelentkezzék.”59 58. Czeglédi Kisgazda, 1925. február 7. 59. Czeglédi Hírlap, 1925. május 2. 80
