Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
közönség előtt. Megérezték az emberek, hogy „ebben a népes alföldi városban évek óta nem volt ilyen nagyobb horderejű cselekmény, mely következményeiben a város lakosságának testi épségére kedvezőbb hatással lehetne, mint éppen egy nagy modern sportpályának a létesítése”.48 Az új sportlétesítmény ünnepélyes felavatására azonban csak augusztus 29-én került sor. Ezekben a napokban ui. Cegléden országos jellegű ünnepségsorozat zajlott le: a Faluszövetség itt rendezte jubileumi mezőgazdasági kiállítását, melynek fővédnöke maga a kormányzó volt. Ebbe az ünnepi műsorba illesztették be a pálya avatását is. Du. 3 órakor kezdődött a látványos ünnepség. Az érkező államfőt a pálya bejáratánál Bajcsy-Zsilinszky Endre, a MOVE országos vezetője és dr. Raffay Géza, a Ceglédi MOVE elnöke üdvözölte, odabenn pedig 500 versenyző fogadta feszes vigyázzban. A műsorban valamennyi ceglédi iskola szerepelt, a vendég sportolók közül a legnagyobb sikert az Óbudai Torna Egylet 32 tagú tornászcsapata érte el. Most léptek első ízben a közönség elé azok a ceglédi lovas ifjak, akikből a később országos hírű Ceglédi Kisgazda Lovassport Egyesület megalakult. A pályaavatás kiemelkedő műsorszáma volt az országos atlétikai viadal. 22 MOVE-egyesület 350 atlétája vett részt a kétnapos versenyen, melyet Cegléd nyert meg. Legnépszerűbb vendégsportolója volt ennek az ünnepségnek Bárány István magyar úszóbajnok, akinek Horthy Miklós adta át az év legjobb MOVE sportolójának járó ezüst koszorút. 4000 ember gyönyörködött ezen a pályaavatón a sport szépségeiben! A labdarúgó és az atlétikai pálya elkészültével a munkálatok nem álltak le. 1926- ban már áll a Kádár Antal főmérnök által tervezett Lövölde. De a rengeteg kiadás fölemésztette a fiatal egyesület erejét, képtelen volt saját erőből tovább fenntartani és működtetni a sokak által használt sportpályát. A város 1927- ben saját kezelésbe vette az új létesítményt, mert belátta, hogy „közérdekből feltétlenül kívánatos, hogy az olyan nagy áldozatokkal létesített sportpálya célját a jövőben is feltétlenül szolgálja”.49 Az építkezések ettől kezdve a város költségén folynak tovább. 48. Ceglédi Híradó, 1925. június 7. 49. „A város képviselőtestülete a ceglédi testnevelés bizottság és a ceglédi Levente Egyesület indítványára elvben hozzájárul ahhoz, hogy a MOVE Sportegylet részére átengedett sportpálya a rajta levő fölülépítményekkel együtt Cegléd város kezelésébe vétessék át, az átvételre vonatkozó tárgyalás lefolytatására a vonatkozó javaslat előterjesztésére a városi tanácsot utasítja. Mert a sportpályát a Ceglédi MOVE Sport Egylet a saját erejéből fenntartani nem képes, és közérdekből feltétlenül kívánatos, hogy az oly nagy áldozatokkal létesített sportpálya célját a jövőben is szolgálja, a mintegy 3000 levente részére feltétlenül szükséges 73
