Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
a magyarokat, mert a kerékpár stadion „gőzfüidőnek is beillő poklában ők mutatták be a legművészibb és legfairebb birkózást”.13 Ezen az olimpián 22 nemzet 144 birkózója indult. A magyar csapat 16 olimpiai pontot szerzett, és ezzel a* nemzetek versenyében a negyedik helyet szerezte meg. Egyénileg Keresztes II., Bodó III., Tasnády, Radvány és Matura V., Varga dr. pedig VI. helyezést ért el. Birkózósportunk tekintélyét bizonyítja az a tény is, hogy az olimpia után a Magyar Birkózó Szövetség elnökét, Brüll Alfrédot választották a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnökéül. Tasnády párizsi szereplésével nagyon hamar megszerezte a tekintélyt és ettől kezdve sorozatban nyerte a magyar bajnokságokat: kötöttfogásban 1926- ban és 1929-ben, szabadfogásban 1932-ben és 1933-ban. Ezen kívül országos bajnokságot nyert csapattag 1927-ben, 1929-ben, 1931-ben és végül 1944-ben, de akkor már nem a MAC versenyzőjeként, hanem a Debreceni Vasutas színeiben. Pályája csúcsára 1930-ban ért föl, amikor szabadfogásban Brüsszelben Európa-bajnokságot nyert. Rendkívül feltűnő volt ez az eredmény, mert a szabadfogású birkózás szinte teljesen ismeretlen volt nálunk. Ebben a fogásnemben csak 1930-ban indultak első ízben magyarok világversenyen. S mi történt a belga fővárosban? A bajnokság „iánk magyarokra nem várt óriási eredménynyel végződött. Ebben a mi versenyzőink által nem is igen kultivált birkózási ágban két bajnokságot (Tasnády pehely-súlyban, Kárpáti Károly könnyűsúlyban) egy második (Gyarmati Pál légsúlyban) és egy harmadik helyezést hozott (Zombori Gyula kisközépsúlyban). Oly meglepő és értékes eredmény ez, ami előreláthatólag nagy lökést ad majd ennek a nálunk elhanyagolt sportágnak.”11 Brüsszelben az Európa-bajnokság pontversenyét Belgium nyerte meg 19 ponttal, második Svédország 15 ponttal, és harmadik az újonc Magyarország egy ponttal a svédek mögött. Feltűnő a mai kutató számára, hogy Tasnády ragyogó pályafutásáról a ceglédi sajtó alig emlékezik meg. Úgy látszik, nem tudta megbocsájtani első nemzetközi klasszisú sportolójának, hogy sikereit nem ceglédi színekben érte el. Mindössze a MOVE saját lapjában találkozunk elismeréssel 1926-ban: „Tasnády József, a mi ügyes, hajlékony, edzett kis Tidrenczkynk, aki közülünk való, köztünk nőtt fel, s akinek rohamos fejlődésében, bámulatos parterrtornájában, erejében és technikájában évtől évre annyit gyönyörködtünk, súlycsoportjában ma nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának egyik legjobb birkózója.”15 13. Nemzeti Sport, 1924. július 13. 14. Németi Sport, 1930. május 11. 15. Ceglédi Élet, 1926. 5. sz. 55
