Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
tásának, egy igazabb, egy becsületesebb, tehát jobb társadalmi rend kiépítésének.”7' A munkáshatalom az élet teljes átalakítását tűzte ki célul, s a tengernyi szorongató feladat ellenére azonnal hozzálátott a sportmozgalom demokratikus átszervezéséhez is. Az új helyi lap, a Népakarat, már április 27-én hozza a felhívást: „Testedzést az ifjú proletároknak!” Itt jelentik be a város közönségének, hogy az ifjúmunkások vezetősége megszervezte a Czeglédi Munkás Testgyakorló Kört. Már be is szerezték a legszükségesebb tornaszereket és az edzések vezetésére fölkérték Dobó Zoltánt, a Gimnázium testnevelő tanárát. Örömmel közlik, hogy „nemsokára három helybeli csapat mérkőzésében gyönyörködhetik majd a város sportkedvelő proletársága, mert az eddigi Törekvés mellett a Gimnázium tanuló ifjúmunkásainak csapata és most harmadiknak az ifjú proletárok tizenegye veszi majd fel a küzdelmet. Az ifjú proletárok ilyen módon sportolásra is fordíthatják azt a délutáni szabad időt, melyet a Forradalmi Kormányzótanács rendelete biztosít nekik.”74 75 76 A Munkás Testgyakorló Kör tervezi először szabályos labdarúgópálya építését Cegléden. Fennmaradt az az irat, melyben Tóth István, a labdarúgó-csapat intézője, építési anyagot kér erre a célra a Direktóriumtól. Mivel a faanyag nélkülözhetetlen volt a lakóházak építésénél, ezt a kérést nem tudta a forradalmi vezetőség teljesíteni. A testnevelés érdekében állandó agitáció indult meg a Népakaratban: „Proletár ifjak, a múltban tőletek el volt zárva minden kulturális lehetőség. A proletáruralom révén minden sorompó felhúzódott és most rajtatok a sor, hogy mindabból, amit nyújtani tudunk, kivegyétek részeteket. Elsősorban is a test és szellem erősítője, edzője, a sport nyílt meg előttetek. Ne habozzatok, proletárifjak, be a sportkörbe!”76 A rendkívüli idők persze nem kedveztek a sportélet szervezésének. Feltűnő, hogy annyi nehézség ellenére is vannak sportesemények ezekben a hónapokban is. Az első szabad május 1-én a délelőtti ünnepséget „délután sportversenyek és tréfás versenyek, társasjátékok követték”.77 Több ízben rendeztek kirándulást a Kámáni erdőbe, „ahol a birkózások nagy érdeklődést váltottak ki”.78 A később oly híressé váló ceglédi birkózósport egyik forrása kétségkívül a Munkás Testedzők Köre, innen mentek át az első birkózók a Törekvésbe 1920-ban, innen pedig a MOVE SE-be 1921-ben. 74. Czeglédi Közlöny, 1919. márc. 30. 75. Népakarat, 1919. ápr. 27. 76. Népakarat, 1919. júl. 1. 77. VÍGH Károly: Vörös Pest megye. Bp. 1959. 90. old. 78. Népakarat. 1919. júl. 1. 47
