Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
A háború és az azt követő rendkívüli körülmények következtében tönkrement a tornaterem, a diákpálya, elpusztult a fölszerelés. 1920 után elölről kellett kezdeni a sportélet szervezését. CZEGLÉDI TÖREKVÉS SPORT EGYESÜLET A Czeglédi Sport Egyesület labdarúgó-csapata az első világháború évei alatt fokozatosan elhalt, az egyesület tevékenysége gyakorlatilag teljesen megszűnt. A ceglédi fiatalok körében népszerűvé vált futballjáték azonban tovább él az ún. „utcai csapatok” révén. Ezekben a még nem sorköteles fiatalok újra és újra megpróbálnak ütőképes csapatot alakítani. A legeredményesebb kezdeményezés volt ezek közül a Ceglédi Ifjúsági Törekvés, melynek szervezői Győré Sándor és Kecskeméti Ferenc voltak, akik később a ceglédi labdarúgás ismert és tekintélyes vezetői lesznek. Ebből az ifjúsági kezdeményezésből született meg 1917 nyarán a már jóváhagyott alapszabállyal működő Czeglédi Törekvés Sport Egyesület. Színe zöld-fehér, bélyegzőjükön a rövidítés: Cz. T. S. E. Az alapszabály kimondja, hogy az egylet feladata tagjainak „megfelelő eszközökkel alkalmat nyújtani arra, hogy magukat a sport különböző ágaiban kiképezhessék”.69 Az alakuló közgyűlést az egykori Törteit utcában (ma Bem u.) a Grünfeldvendéglő nagytermében tartották. Itt testületileg jelentek meg a fűtőházi tanoncok, akik több jónevű labdarúgót adnak az egyesületnek.70 Az új egyesület alapszabályát tanulmányozva megállapítható, hogy a Törekvés szervezeti fölépítése már nagyon hasonlít a mai egyesületi modellhez. A 31. §. kimondja, hogy „a választmánynak jogában áll fölállítani az egyes sportágakat és azok élére fizetéses oktatókat állítani”.71 Tehát amíg a Czeglédi SE-ben harcolni kellett a labdarúgóknak azért, hogy őket is rendes egyesületi tagoknak tekintsék, a Törekvés már nemcsak jogot ad önálló szakosztályok létrehozására, hanem lehetővé teszi fizetett edzők alkalmazását, ami a színvonal emelkedését eredményezte. Az alapszabály 53. §-a pontosan körülírja a szakosztály-vezetőség jogait: „Az egyes sportágak fejlesztését és igazgatását a választmány által fölállított elvek és korlátok keretein belül az egyes szakosztályok végzik.”72 Ez a kor követelményeinek megfelelő szervezeti fölépítés tette lehetővé, hogy a Törek69. Pest megyei Levéltár: egyesületi alapszabály gyűjtemény IV. 477—49. sz. 70. Pechan Frigyes alapító tag (Cegléd, Tél u. 7.) közlése. 71. L. 69. sz. jegyzet. 72. Uo. 45
