Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

A régi idők sportjáról sok mindent elárulnak ezek a totnaszerek. Azonnal szembetűnő, hogy a XX. század elején már megjelennek a kézisze­rek a tornaoktatásban. A gimnasztika nagy fejlődésen megy át, a kézi eszkö­zök a gyakorlatokat változatosabbakká és hatásosabbakká tették. Feltűnően sok a súlyzó és vasbot, ami azt bizonyítja, hogy régi testnevelésünk sokkal nagyobb súlyt helyezett a testi erő fejlesztésére. A „ütemjelző” kis kétágú fala­pocska volt, melynek összevetésével adta az ütemet a testnevelő a menetelés­hez és a szabadgyakorlatokhoz. A rohamdeszka a mai dobbantók elődje tel­jesen merev kivitelben. A mélyugró polc a mai ugrószekrény elődje, melyről a mélybeugrást gyakorolták a tanulók. A létra még az én diákkoromban is fon­tos tornaeszköz volt. Tanúsítja, hogy a torna kezdetben szorosan összefüggött a tűzoltás tudományával. Vassínen csúsztatható létrák voltak ezek a falra me­rőlegesen fölerősítve. Használatkor rézsútos helyzetbe eresztettük és így kü­lönféle erősítő és ügyesítő járás, bújás, függeszkedés, mászás jellegű gyakor­latokat lehetett rajta végezni. A körhinta a régi diákok legkedvesebb tornaszereinek egyike volt. A torna­terem mennyezetének közepén forgó vastartóban volt felfüggesztve 4 darab szíjból és keményfából készített kötélhágcsó. Ennek létrafokai közé bedug­tuk egyik lábunkat, kezünkkel megkapaszkodtunk egy-egy létrafokban, sza­badon maradt lábunkkal pedig el-ellöktük magunkat a tornaterem padlójá­ról. Ha ügyes társak kerültek össze, vízszintes magasságig fel tudtunk emel­kedni a tornaterem légterébe körben repülve, mint valami ringlispilen. A „lebegőfa” a mai torna gerenda őse, de ez még fel volt függesztve, és rajta függeszkedési gyakorlatokat végeztünk. Mai diákjaink legkedvesebb sport­eszközei a különféle felfújható labdák, a futball, a kosár- és röplabda. A század elején azonban még szenzációszámba ment a felfújható gumilabda, minden­esetre a Főgimnázium már rendelkezett kettő darab „rugólaptával” is. A „laptaütő fákat” a kor legkedvesebb magyar diákjátékához, a métázáshoz használták.64 Ezekkel ütötte ki az egyik csapat a kis tömött labdákat az adoga­tóvonalról, ezekből a „kis kézi bőrlapták”-ból 60 db volt a szertárban! Játszóterüket a gimnazisták csak 1907-ben vehették birtokukba, mert csak ekkorra kerítették be és szerelték föl. Ez a mai Kossuth Ferenc utca végén fekvő egykori gimnáziumi játszótér volt Cegléd első sportpályája. Itt játszot­s^erek: kis kézi bőrlapta 60 db, füles lapta 2 db, rugó lapta 2 db, laptaütő fa 8 db, — G) Nyári tornahelyen levő szerek: állvány mászó- és függőszerek részére 1 db, nyújtó oszlop 1 db, föld­beásott korlát esővédővel 1 db, fanyújtó acélbéléssel 1 db, mászópózna 4 db, — H) Veg/esek: Állvány a súlyzók, buzogányok, botok részére 8 db, határjelző zászló 12 db, díszítési cso­portzászló 12 db, mentőszekrény 1 db.' (Gimnázium Irattára szám nélkül). 64. L. 7. sz. jegyzet. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom