Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
hadgyakorlatot mutatnak be, játszanak és a katonai rendgyakotlatokat mindössze egyetlen szám képviseli. Érdekes dokumentum nyelvi szempontból is. A síkfutást ekkor még „síkversenynek”, a rohamot „nekirohanásnak” nevezték. A sport és testnevelés szaknyelve a sportmozgalom fejlődésével párhuzamosan alakult és máig nem ért véget ez a folyamat. Szakmailag is sokat változott azóta a sport: 1892-ben még zászlóval indították a futókat, a magasugrást dobbantódeszkáról végezték, a rúddal távolba ugrottak, mai sportjátékainknak még nyoma sincs, helyettük elfelejtett népi játékaink szerepeltek. A nyelvi és szakmai érdekességek mellett feltűnik, hogy az egyes versenyszámokban nemcsak néhány kiemelkedő tehetség indult, hanem jelentős számú diák. Méginkább szembetűnik, hogy a műsorban seholsem szerepelnek a leánytanulók. Pedig ebben az iskolában csaknem annyi volt a leánytanuló, mint a fiú! Ez a műsor is bizonyítja, hogy az iskolai testnevelés elindulásakor még sokáig háttérbe szorultak a leányok. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a korabeli iskolai testgyakorlás elsősorban katonai előképzést szolgált, másrészt a kor íratlan szabályai még nem tették lehetővé a nők nyilvános vetélkedését sport terén. Pedig a Polgári Iskola tanárai közül néhányan már ekkor küzdenek a „női egyenjogúságért”. Az újságszerkesztéssel foglalkozó Mokos Károly pl. így ír többek között: „Nagyon téves az a felfogás, mintha a nőgyerekeknek kevésbé lenne szükség a torna gyakorlására mint a fiúknak. Ez éppen nem áll, mert a leánygyermeknél a testnek aránylag gyorsabb fejlődése talán még inkább megkívánja az edzést mint a fiúknál. Nézetünk szerint épp olyan rendszeresen volna tanítandó a tornázás mint a fiúknál.”41 Felsorolja az Évkönyv a győztesek és helyezettek nevét és azt is, milyen díjat kaptak. Örökítsük meg legalább a bajnokok nevét, hiszen serdülő korosztályban ők a ceglédi sporttörténelem első hivatalosan följegyzett győztesei: magasugrásban 135 cm-rel 100 méteres síkversenyben rúdugrásban 6 méterrel 150 m-es akadályversenyben birkózásban Lenhart Béla IV. o.t. Szebeni Dániel II. o. és Zámbó Miklós I. o. Lenhart Béla IV. o. t., Zsengellér István IV. o. t., Szeleczky Béla IV. o. 41. Cegléd, 1885. szept. 27. 30
