Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

értékes munkát. Tagja volt a Természettudományi Társaságnak, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, több helyi kulturális egyletnek. Könyvtárosa volt a helyi Kaszinónak, tagja a városi képviselőtestületnek, nyugdíjas korában pedig ő volt igazgatója a Villanytelepnek.

Számos cikket és tanulmányt írt helyi és országos lapokban. Ő volt az első ceglédi néprajzkutató is. Sokoldalú érdeklődésével, polihisztori felkészültségével maradandó szellemi hatást gyakorolt a századforduló ceglédi diákjaira, hiszen a három iskola révén, ahol hosszú pályáján tanított, szinte a fél várost tanítványának mondhatta.

Rendkívül gazdag nevelői és közéleti tevékenység után 1939-ben halt meg 81 éves korában. A ceglédi sport „atyjának” elhagyatott sírja a Kálvária temető dombjának tetején várja a megemlékezés koszorúit a késő utódoktól.

TORNA VIZSGÁK A „KÁLMÁN HEGYI KIS ERDŐBEN”

Az egykori Polgári Iskolában az évzáró ünnepélyen 1873 óta szerepel egykét gyakorlattal tornabemutató is. Az igazgatói beszéd, az ének és szavalat mellett azonban ezek a bemutatók csak kedves színfoltjai a műsornak, de még nem hívták fel a vendégek figyelmét a sportra és testnevelésre.

Amikor azonban 1892-ben iskoláinkban évente kötelezővé tette a minisztérium a nyilvános tornavizsgák megtartását, az évzáró tornaünnepélyek gazdag sportprogramja egyszerre jelentőssé vált a város sportmozgalma szempontjából. Szülők és jóbarátok hosszú sorokban vonultak ui. a bemutató színhelyére, hogy gyönyörködjenek a ceglédi fiatalok testi ügyességében. Ezeken a tornavizsgákon akkoriban még jóval több volt a versenyszám mint manapság, voltaképpen a bemutatók mellett itt rendeztek először olyan nyilvános sportversenyeket, ahol a sportban elért eredményt éppen úgy díjazták, mint az eddig egyeduralkodó szellemi teljesítményeket.

A tanévzáró tornaünnepélyeket 1892-től kezdve minden évben a Kámáni erdőben rendezték meg egész napos majálissal egybekötve. Az iskola évkönyvei és a helyi lapok beszámolói egyaránt bizonyítják, hogy ezeken a tornaünnepélyeken nem egyszer másfél ezer ember is megjelent s a nézők között nemcsak az érdekelt szülők, hanem a város vezetői és a testedzés iránt érdeklődő közönség is jelen volt. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a századforduló Ceglédjén ezeknek az iskolai tornaünnepélyeknek komoly szerepük volt a sport megismertetésében és népszerűsítésében.

Szerencsénkre az 1892—93-as Évkönyv részletesen beszámol az első önálló ceglédi tornavizsgáról s így képet tudunk alkotni iskolai sportunk akkori fejlettségi fokáról.

28