Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
portjáról. Ez az érdekvédelmi és kulturális szövetség — a város többi egyletéhez hasonlóan — kezdi bevenni rendezvényei közé a sporttevékenységet is: a ceglédi vasutasok tekéznek, teniszeznek, kirándulásokat szerveznek. Az első világháború éveiben ők válnak a legerősebb közösséggé a városban. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a legnagyobb létszámú dolgozót foglalkoztató üzem alkalmazottai voltak, hanem azzal is, hogy a vasutasok nagy része fölmentést kapott a katonai szolgálat alól. így válik érthetővé, hogy amikor a Czeglédi Sport Egyesület szinte teljesen elhal a háborús nehézségek miatt, a vasutas fiatalság éppen 1917 nyarán alakítja meg saját futballcsapatát, a Czeglédi MÁV Sport Egyesületet. Bemutatkozó mérkőzésüket június 17-én játszották a Monori Sport Egylet csapatával.103 Néhány mérkőzés után azonban a város vezetőinek kérésére lemondtak az önálló szereplésről és júliusban beolvadtak a szélesebb alapokon szervezett Törekvés SE csapatába. Az indokolás az volt, hogy a ceglédi sportmozgalom még fiatal és erőtlen, ezért a legszélesebb társadalmi összefogásra kell támaszkodnia. A vasutasok körében azonban egyre erősebb az önállóságra való törekvés. 1918-ban a fűtőházi tanoncok hallatnak magukról: Krémer Gyula mérnök megszervezte a fűtőház tornacsapatát, mely júniusban részt vett a fűtőházi tanoncok országos versenyén. A ceglédiek kiválóan szerepeltek: Zsengellér Lajos első lett a nyújtón és magasugrásban, Reznák Ferenc pedig súlylökésben. Budapest válogatott ellen a Vidék válogatott labdarúgó-csapat játszott. A vidékiek csapatában 4 ceglédi fiú kapott helyet és az 1 : 1-re végződő mérkőzés egyetlen vidéki gólját éppen a ceglédi Rupnik János rúgta. Kitűnően szerepelt ezen kívül a csapat közös szabadgyakorlatával. A fűtőháziak országos sportsikeréről beszámoltak a helyi lapok is. .Amikor pedig június 9-én a mozdonyvezetők juniálist rendeztek az István ligetben, a délutáni műsorban „fölléptek a Pesten diadalmaskodó fiatal tornászok is. A program bevezetése a Krémer Gyula mérnök által betanított fűtőházi tanoncok szabadgyakorlata volt. Kellemes meglepetésként hatott a fehér dresszes fiúk megjelenése és fegyelmezett mozgása.”104 Érthető a boldog meglepetés: az egykori Tornászó Egyletben csak szellemi dolgozók: pedagógusok, tisztviselők, egyetemi hallgatók sportoltak, most pedig a nézőközönség előtt fegyelmezett gyakorlattal, biztos fellépéssel, egy nagy csapat munkásgyerek jelent meg, jelezvén, hogy a vasutasság már nemcsak a labdarúgásból, hanem minden sporttevékenységből ki akarja venni részét. 103. Ceglédi Újság, 1917. június 17. 104. Czeglédi Újság, 1918. június 2. 100 «•
