Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
III. Az egyleti élet elemzése
sen áll ez a megállapítás az olvasó egyletek parasztságára. Róluk írta Móricz Zsigmond, aki rokoni kapcsolatai révén többször járt Cegléden: “Egyesület ezekben a nagy alföldi városokban van száz is... De ez az egyesület azt jelenti, hogy annyi elnök, annyi titkár, s annyi alapszabály. Nincs is baj se az elnökökkel, se a titkárokkal, se az alapszabályokkal: csak a tagokkal van baj. A tagok ott laknak a beláthatatlan kerítések mögött, s mindaddig, mig nyakukon nem lesz a tatár, soha senki gyűlésre el nem megy, se tagdíjat nem fizet, se el nem árulja, hogy valami kíváncsiság van benne a közdolgok iránt.” /63/ Érdekes, hogy sem az alapszabályokban, sem a külön házszabályokban nem találni külön előírásokat az egyletek ifjúsági tagozatára vonatkozólag, holott mindegyikben működött ilyen. A jegyzőkönyvek “ifjúsági csoport” néven tesznek róluk említést. Ezek a fiatalok szervezték és bonyolították a bálokat, a műkedvelő előadásoknak ők voltak szereplői is, ők alkották az “R. Gárdát” hazafias ünnepeken, díszvacsorákon, majálisok alkalmával. Tevékenységükről az egyesületi jegyzőkönyvek tesznek bizonyságot. 1901- ben pl. a Kaszinó ifjúsága hozatta le a fővárosból az első labdarúgó csapatokat, akik bemutatták az új “angol rugósdit”, s ezzel elindították Cegléden is a legnépszerűbbé váló sportágat, a labdarúgást. Az Egyenlőségi Kör fiataljai mindig díszmagyarba öltöztek a magasrangú vendégek fogadására március 15-én. Az Egyenlőség Kör és a Népkör fiataljaiból szervezték a díszbandériumokat, kiemelkedő rendezvények legszebb, történelmi emlékeket felidéző külső dekorációját. Ezekből a gazdai íjakból szervezte meg Rudnányszky Ferenc huszárszázados 1925-ben az országos hírű Kisgazda Lovas Egyletet. Több alkalommal dicsérik az Árpád Olvasó Egylet jegyzőkönyveiben Bányai Györgyöt, az ifjúsági csoport vezetőjét. Vezetésével a csoport 1934-ben 23 műkedvelő előadást rendezett, melyek a komoly erkölcsi siker mellett jelentékeny bevételhez juttatták az egyletet. A Széchenyi Olvasó Egylet adott otthont 1935 óta a Katolikus Legényegyletnek. Ettől kezdve ők képezték a Széchenyi Egylet ifjúsági csoportját, vállalták valamennyi rendezvény lebonyolítását. Fiatalok és idősek kapcsolata régi egyleteinkben nagyon egészséges volt. Ha tegeződött is a két korosztály, a fiatalok mindig “bátyámnak”, vagy “bácsinak” szólították az idősebbeket, a kapcsolat családiasán tisztelettudó volt. A jó modorra nagyon sokat adtak régi egyleteinkben, helytelen viselkedésért egyeseket néha ki is zártak a közösségből. Nemcsak jogok, de kötelességek is voltak, mindkettő fölött féltékenyen őrködött a vezetőség. 60
