Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
III. Az egyleti élet elemzése
A. Egyleti önkormányzat 1. Alapszabályok Kevés irat maradt fenn a régi ceglédi egyletekről, de valamennyinek megtalálható az alapszabálya a Megyei Levéltárban Budapesten. Mindezeket áttanulmányoztam, de bizony keveset tudtam meg belőlük az egylet jellegére, életére vonatkozólag, mert - mint már említettem - ezek az alapszabályok úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra. Hogy a belügyminiszteri jóváhagyást megkapja egy szervezés alatt álló közösség, egyszerűen lemásolta, legalább is átvette már jóváhagyott engedéllyel rendelkező régebbi egyletnek az alapszabályát. Ezért találunk még a századfordulón létrehozott egyleteink alapszabályában olyan kifejezéseket, melyeket a XIX. század első felében használtak. Az 1870- es, 80-as években alakított ceglédi egyletek az 1842-ben életrehívott Casino alapszabályzatának szókészletét használják: “csinosb társalgás”, “véleményben és helyzetben különbözők közeledése”, “az értelmiség és erkölcsiség előmozdítása” szerepelnek célkitűzésként, az egyleteknek pedig tagja lehetett “minden feddhetetlen jellemű és tisztes magaviseletű egyén”. Akadnak azért egyénibb megfogalmazások is. Az 1886-ban létrehozott Kereskedő Ifjak Egyesülete így jelöli meg célját: “Szellemi ösztönzés a hazai nyelv gyökeresítése és művelésére. Osztályköréhez tartozó ismeretek fejlesztése, szüségben levő polgártársak segélyezése.” /61/ Világos és tömör az agrárproletárokat tömörítő Mátyás Király Olvasó Egylet célkitűzése is: “Az egylet czélja alkalmat szolgáltatni a tagoknak, hogy hasznos és népies tudományos modorban tartott, valamint szórakoztató olvasmányokhoz juthassanak és ezáltal művelődésüket és szellemi haladásukat előremozdítsák”. /62/ Általában “minden tisztes magaviseletű egyén” tagja lehetett bármelyik egyletnek, kivéve a Turini Százas Küldöttséget, melyben csak a turini út résztvevői lehettek, illetve később azok leszármazottai, még később olyan jeles közéleti emberek, akiket érdemeikre való tekintettel a “százak” közé beválasztottak. Az új tagok felvétele és kizárása szigorú szabályokhoz volt kötve, minden ilyen eseményt pontosan rögzítettek a jegyzőkönyvben. A tagok lehettek rendes, tiszteletbeli és pártoló tagok. A századforduló közismert közéleti emberei egyszerre több egyletnek is tiszteletbei tagjai voltak, sőt némelyik két-három egyletnek egyszerre elnöke. Valamennyi alapszabály kimondta, hogy az egyletből “minden politikai és vallási vitatkozás ki van zárva”. Ennek ellenére éppen az a jellemző, hogy a klubéletet élő egyleti tagok itt olvasták a lapokat, itt vitatták meg a város gond54
