Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)

II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története

11. Mátyás Király Olvasó Egylet

A XIX. század 90-es éveiben már létezett városunkban a szociáldemokrata párt, melynek vezére Urbán Pál volt. /48/ Cegléd ezekben az években az agrárszocialista mozgalom egyik központja. Itt szervezte Várkonyi István a Független Szocialista Pártot, itt rendezték meg 1897-ben az első országos földmunkás kongresszust.

Urbán Pál taktikusabb politikus volt, mint Várkonyi. Eszméi tévesztésére a szervezkedésnek akkoriban elfogadott legjobb módját választotta: olvasó egyletet alapított, hogy a szegény földmunkások megbeszélhessék valahol közös gondjaikat, művelődhessenek és szervezetten küzdhessenek sorsuk jobbrafordításáért. Autodidakta létére jól tájékozódott a politika terén, minden eszközt megragadott az ügy érdekében: írta az aratási szerződéseket társainak, szervezte és vezette az olvasó egyletet, irányította az aratósztrájkokat és létrehozott több szakmai szakszervezetet.

A Mátyás Király Olvasó Egyletet 1899-ben alapította meg. Az alapszabály szerint az új közösség neve: Czeglédi Földművelő Munkás Egylet. Az egylet czíme és székhelye: Mátyás Király Olvasó Egylet, Czegléd”. /49/

Az alapszabály 2. §-ban olvasható a célkitűzés: “Az egylet czélja alkalmat szolgáltatni a tagoknak, hogy hasznos és népies tudományos modorban tartott valamint szórakoztató olvasmányokhoz juthassanak, a művelt társas életi élvezeteket megszerezhessék, és ez által művelődésüket és szellemi haladásukat előre mozdíthassák.” /50/

Az egylet tagjai rendszeresen olvasták a Népszavát, a szociáldemokrata párt lapját. Megemlékeztek május 1-ről, rendeztek jótékony célú bálokat, gyarapították könyvtárakat, mely eltérően a többi ceglédi egylettől, korszerű társadalomtudományi műveket is tartalmazott a könnyű szórakoztató olvasmányok mellett.

A Népszava is beszámolt az egylet 1901-ben megrendezett május 1-i ünnepségéről: “Olyan feltűnő nyíltsággal ünnepelték meg Cegléden e napot, mint még sohasem. Délután 2-re körmenetre gyűltek össze a Kossuth Térre, onnan dal- és zenekísérettel vonultak a kiserdőbe. Itt Urbán Pál tartott ünnepi beszédet. Megemlékezett a világünnepről, a választójogról, a 8 órás munkaidőről. Beszédét nagy éljenzéssel fogadták, utána munkásverseket szavaltak, majd zenekar játszott.” /51/

Urbán Pál ügyesen irányitotta az egyletet: zászlószentelési ünnepükre “meghívták minden társadalmi réteg képviselőjét, sőt B. Molnár Albert lapszerkesztőt, a helyi függetlenségi ellenzék vezérét a vezetőségbe is beválasztották. Meghívták az egyház papjait is. Az ünnepség az Árpád téren zajlott le, ide hozták a fehér színű zászlót, vörös szalagokkal és zöld nyélen “Szabadság-