Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
6. Kisdedóvó Egylet Az első óvodák a kapitalizmus térhódítása nyomán a XVIII, század második felében jöttek létre Nyugat-Európában. LegkorábbanAngliában, utána Hollandiában és Németországban, ahol akkor már nagy számban voltak kénytelenek az anyák “házon kívüli” munkát vállalni és ez a körülmény szükségessé tette a kisgyermekek intézményes gondozását. A mai értelemben vett óvodák megalapítója a német Friedrich Frőbel /1782- 1852/. Mint Pestalozzi követője “gyermekkertjeiben” /Kindergarten/ a játékra alapozta humánus nevelési módszerét. A “kaszárnya pedagógia” hívei, a porosz hatóságok emiatt kiutasították hazájából és Frőbelnek Svájcban kellett folytatnia pedagógiai munkásságát. Innen terjedt el a Frőbel-féle óvodai nevelés egész Európában. Megismerte ezt a pedagógiát a magyar Brunszvik Teréz grófnő is, ő alapította meg hazánkban az első gyermekkertet Budán 1828-ban. Egész életét az óvodák ügyének szentelte. 1836-ban a reformkor legjobbjai segítségével /Kossuth, Wesselényi, Eötvös/ életrehívta a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet, melynek munkája nyomán sorra alakultak meg első óvodáink a vidéki városokban is. Ez a nagyszerű kezdeményezés Ceglédre a XIX. század második felében jutott el. Első óvodánk megálmodója egy Hollandiából ideszármazott kiváló asszony, báró Kaás Melánia grófnő volt, aki később Matolcsy Károly közjegyző felesége lett. 1874. június 14-én alapította meg a Kisdedóvó Egyletet, mely társadalmi úton tartotta fenn 20 éven át első óvodánkat. Az alapszabály szerint az egylet célja: “A kis gyermekeknek társas nevelése, mérsékelt fokozatos testi és szellemi fejlesztése, erkölcsi képzése, rendhez szoktatása s általában az iskoláztatáshoz való előkészítése, mire nézve óvodát tart fenn”. Az alapszabály 4. §-a kimondja, hogy az intézet “felekezet nélküli”, s a “jótékonyságát rangkülönbség nélkül minden szülő gyermeke élvezheti”. Ilii Ez a pedagógia a leghaladóbb európai demokráciába illeszkedett! A Kisdedóvó Egyesület vezetőségében a kor legkiválóbb ceglédi közéleti embereit találjuk: Csillik Kálmán járásbíró, Fabianek Vilmos malomtulajdonos, Alexy Lajos evangélikus tanító, Zámbó János ügyvéd, Takács József ref. lelkész, valamennyien ismert nevek a város szellemi elitjében. Első óvodánk 1874. szeptemberében nyílt meg 65 növendékkel a Kránitzféle házban. /28/ Első óvónőnk Chervén Anna volt, 1876-ban Czanyuga Katalin, 1877-től kezdve több éven át Grapka Mária. /29/ Az óvodai egylet elindulásakor már rendelkezett némi anyagi alappal: 1846- ban u.i. egy Libasinszky Nándor nevű ceglédi polgár már létesített egy alapítványt óvodai célra. Felhasználásra csak 1874-ben nyílt lehetőség. Az egylet vezetősége
