Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
A hazafias ünnepekre, különösen március 15-re a mi ifjúsági csoportunk, meg a Népköré lovasbandériumot szervezett, úgy vonultunk föl a főtérre. Tagja voltam a Kisgazda Lovasegyesületnek, rendszeresen jártam gyakorolni, több versenyen is résztvettem. Szép volt a fiatalságom, nagyon szerettem az egyleti életet...”. Ennek az egyletnek meglepően szegényes volt a könyvtára. Az 1926-ban kiadott könyvtári jegyzékben mindössze 339 mű szerepel. Legtöbb kötettel Jósika Miklós áll az élen, utána Jókai, Vas Gereben, Eötvös József és Rákosi Viktor következnek. Mindössze kettő darab mezőgazdasági szakkönyv volt ezek között: egyik a szőlészetről, a másik az állatgyógyászatról szólt. 1221 1942-ben ez az egylet adott otthont a Kossuth Körnek. A II. világháború alatt szünetelt itt az élet, a székházat teljesen kisajátította a honvédség. 1945 után megpróbálták újjászervezni, Csala István kisgazda, országgyűlési képviselő lett az elnök, de 1949-ben feloszlatták, a székházat a Kisgazda Párt kapta meg.
