Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
I. Cegléd társadalma a századfordulón
képező parasztság élt a legkevésbé ezzel a művelődési lehetőséggel. A gazdatársadalom nem akart “úri kisasszonyokat” nevelni leányaiból, a polgári iskola jelentőségét az iparos-kereskedő réteg ismerte föl, a parasztság gyermekei továbbra is az elemi iskolák padjait töltötték meg. A mai Kossuth Gimnázium elődje, az 1899-ben alapított Főgimnázium elitképző iskola lett, jelentős mértékben segítette a polgárosodást az innen kikerülő értelmiségi gárda, de a művelődési igényt vizsgálva, a gimnázium tanulóig óságának szociális összetétele is a fentebb vázolt egyoldalúságot mutatja. A művelődés egyéb intézményei nehezen születtek meg Cegléden. Leghamarabb a hírlapírás indult. Legelső lapunknak, a “Czegléd-”nek mutatványszáma 1878 karácsonyára jelent meg. Indulásakor mindössze 160 előfizetője volt. /3/ Ezt követte 1883-ban a Czegléd és Vidéke, 1899-ben a Ceglédi Újság, 1905-ben a Ceglédi Hírlap. Helyi lapjainkat többnyire ambiciózus ügyvédek szerkesztették, lapjaink Kossuth városának ellenzéki politikáját hirdették, a város sok eseményéről adtak hírt, de komolyabb színvonalat sohasem képviseltek. Nagyon szegényes otthont nyújtott a korabeli Cegléd a színjátszásnak. A többséget képviselő parasztság sohasem támogatta az időközönként megjelenő társulatokat, a műkedvelő előadásokon viszont már ők is résztvettek: ennek titka az, hogy a szereplők között a nézők sok ismerőst találtak. A XIX. században a haladó polgárság mindenütt felismerte a könyvtárak fontosságát. Sorra nyíltak meg országszerte a nyilvános könyvtárak, hogy a nép széles rétegei hozzájuthassanak a könyvhöz. Cegléden a századfordulón még nem sikerült létrehozni egységes népkönyvtárat, jóllehet nem kisebb nagyság, mint Táncsics Mihály próbálkozott vele, aki 1876-77-ben itt lakott. Városi könyvtárunk csak 1924-ben, a Kossuth Múzeum pedig valamivel előbb, 1921- ben nyílt meg. A felnőtt lakosság művelődéséért, a szórakoztatásáért legtöbbet tettek a társadalmi egyesületek. Ezek az önként létrejövő, alulról szervezett “körök”, “kaszinók”,’’olvasó egyletek” gombamódra szaporodtak ebben a korban, bizonyítva, hogy a kiegyezés utáni Cegléd társadalmát is élénken foglalkoztatta a közélet, mindenki élni akart a szabadsággal. Ezeknek a társadalmi egyesületeknek a szerepe Cegléd mezőváros polgárosodásában nagyon jelentős, a következőkben ennek kifejtésével próbálkozom. 10
