Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
V. Jegyzetek
36. U.o. 40. U.o. 41. U.o. 42. U.o. 43. Dobos János: Kossuth kultusz Cegléden. Cegléd 1903. 40. old. 44. Ceglédi Független Hírlap 1890. febr.2. 45. Cegédi Hírlap 1921. nov. 27. 46. Ceglédi Hírlap 1939. márci. 12. 47. Polgármesteri Iratok 21291/1941.sz. PmLTNKO.X.256. 48. Urbán Pál 1855. jun. 13-án született Cegléden zsellér családból. A Népszavából ismerkedettt meg a szocialista eszmékkel. 1906-ban vezetőségi tagja lett a Magyar Földmunkások Orsz. Szövetségének. 1919-ben a Pest megyei Direktórium másodelnöke. A ceglédi Szegényházban halt meg 1942. március 31-én. 49. PmLTNKO. IV. 477-10. 50. Uo. 51. Népszava 1901. máj.9. 52. Cegléd Története. Szentendre 1982. 315. old. 53. Hídvégi Lajos: A Homokpusztai Agrárproletár Földbérlőszövetkezet 1901- 1945. Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör Évkönyve 1981. 54. Czegléd 1904. dec. 11. 55. Egyesületi Alapszabályok Gyűjteménye Pestm. Levéltár IV. 477. 56. Czegléd 1884. máj. 25. 57. Godanecz Béla: Avasutas munkásmozgalom története. Bp. 1985. 114. old. 58. Magyar Vasutas 1906. nov. 9. 59. Ceglédi Újság 1907. jan. 27. 60. Egyesületi Alapszabályok Gyűjteménye. Pestm. Levéltár. 61. U.o. 62. U.o. 63. Kelet Népe 1940. aug. sz. 64. Cegléd és Vidéke 1894. dec. 9. 65. Szikszay István Cegléden született 1849-ben. Főiskolai tanulmányait a fővárosban abahagyta, mert művészi hajlamai a színészi pályára vonzották. Egy ideig vándorszínészként járta az országot, de beleunva az örökös nélkülözésbe, hazajött szülővárosába és hivatalt vállalt a járásbíróságon. Hamarosan megunta azonban az egyhangú irodai munkát, újra vándorbotot fogott és most bejárta fél Európát. Az 1880-as évek végén végleg hazatért és most a Városházán helyezkedett el. Egyik legjobb tollú újságírónk és művészeti vezetője lett a századforduló egyleti életének. 66. Újvárosi Olvasó Egylet 1931. évi jegyzőkönyvei. PmLTNKO. X. 1. 256-S. 103
