Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében (Budapest, 1899)
K
170 Katona — Keese Francziska Évának az 1831-ik évben adományozott ármális kihirdettetett 1832-ben: N. L. I. 495. Czímerpecsét: Acta Politica ex 1237. Nr. 1., Végr. Okit. 1049/XI., Polgári Perek fasc. 7. Nr. 1., fasc. 246. Nr. 42. Leszármazási tábla: Polgári Perek fasc. 67. Nr. 3. Katsenka család czímerpecsétje a Polgári Perek 252. Nr. 76. jelzet alatt őrzött iratokon található. Katza, czímerpecsét látható a Koncz család nemesség! iratai közt. Process. Nob. fasc. 2. Nr. 52. jelzet alatt. Katzkovits Lajos ügyvédnek Pest vármegye; Józsefkéthelyi és Mihály mocsoládi lakosnak Somogy vármegye részéről nemesi bizonylat a K. Józsefnek 1814-ben adományozott árinálisra vonatkozólag és ugyanezen ármális hiteles másolata: Acta Nobilitaria ex 1830. Nr. 1272. Kattus Péter, vasadi lakos, 1789-ben; János, kecskeméti lakos, 1797-ben és János, nagy-körösi lakos; 1823-ban kétségbe vont nemességük igazolására bizonyítványokat mutattak be. Egyéb adatok: IV. L. I. 214. Kaum ál, másként Kámhál János, Liptó vármegye nemesi bizonyítványa alapján 1764-ben; ifj. János, dunavecsei lakos és másik ifj. János, Örkényi lakos, ugyancsak Liptó vármegye bizonyítványa alapján 1782-ben Pest vármegye nemesei közé felvétetnek: N. L. I. 214. Czímerpecsét: Polgári Perek fasc. 86. Nr. 4. Kazay, Árpádkori ös nemzetség; czímerpecsétje az Acta Politico-Miscellanea ex 1796. Nr. 454., Polgári Perek fasc. 209. Nr. 2. jelzet alatt őrzött iratokon található. Kazinczy de eadem, régi birtokos nemes család, mely Abauj-, Bihar-, Heves-, Nógrád-, Szabolcs- és Bereg vármegyékbe szétágazott; Miklós kineveztetett táblabirónak 1882-ben; a család czímerpecsétje: Acta Nobilitaria ex 1839. Nr. 6698., Polgári Perek fasc. 21. Nr. 6. jelzet alatt őrzött iratokon található. Kazy de (xaran-Yezekény, régi birtokos nemes család Bars vármegyében; czímerpecsétje látható a Dinnyés család nemességi iratain. Kecse János, dabasi lakos, Heves vármegye nemesi bizonyítványa alapján kihirdettetik 1778-ban: N. L. 1. 215. Péter, 1829-től kezdve a vármegye allevéltárnoka, majd 1832-től 1849-ig
