Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
végzés bevétel kiesést csökkentő hatást. Bevonták a tagság széles körét a tervkészítésbe. Egyetlen talpalatnyi föld nem maradhat kihasználatlanul! A tagság végre kezdett közel kerülni saját tsz-éhez. A következő évek gazdálkodási tervei főleg olyan célkitűzéseket és módosításokat tartalmaztak, amelyek évközi pénzforrást is jelentenek a gazdaságnak. Fő tervmeghatározások az 1965-ös évben. Fokozott trágyázás, intenzív művelés, magasabb terméshozam, a kertészet fellendítése (80 hollandi ágyas melegágytelep létesítése), saját palántanevelés, takarmánytermelés fokozása, húsbaromfi termelés kibővítése a sertéstelepek fokozatos átalakításával. S ezzel a sertéstenyésztés leépítése az abraktakarmány szűkös volta miatt. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése. Területi és némi üzemszervezeti módosítást is hajtottak végre 1964-ben. Az alakuláskor létrehozott két üzemegység 9 brigádját 6-ba vonták össze, és az üzemegység formát megszüntették. Ez évben nagyobbodott a tsz területe is az 1961 ősze óta a Helvéciái Állami Gazdaság által használt ezer holdas kocséri határrész visszaadásával. A fenti üzemszervezeti forma állott fenn 1967-ig. Növénytermesztési brigádvezetők 1964-ben: Bálint Mihály, Bolyos Lajos, Decsi Ambrus (szőlész), Ragó László, Ország József. Fogatos brigádvezető: Bátor István Állattenyésztő brigádvezető: Tajti László Kertészeti brigádvezető: Rapi András majd Habon Mária gyakornokként. Az 1965-ös év az Űj Élet tsz további gazdasági stabilizációját eredményezte. A tagság elégedettsége fokozódott. A zárszámadást megelőző brigádgyűlések hangulata jó volt, elmaradtak az előző évekről ismert „szócsaták”. Az évre elkészített tervet sikerült túlteljesíteni, és kb. egymillió forintot tartalékolni. A tagok természetbeni és pénzbeli részesedésére kifizetett összeg is emelkedett, a földjáradékot szintén kifizették. Egy munkaegység értéke 25 Ft, a tervezettnél magasabb lett. A jövedelemelosztás az előző évekhez hasonló előlegfizetéses, kombinált rendszerű, kitűzött célprémiumokkal, Az 1966-os év vizes esztendő volt, az őszi vetésből kipusztult 351 kh, és a tavaszi vetést is hátráltatta a belvíz. A termelési tervet nem sikerült kenyérgabonából teljesíteni, a tagság fejadag igényét azonban kielégítették. A szemestakarmány megtermelése jobban sikerült, ősziárpa 250 kh-ról 9,8 q átlaggal és a 350 kh-as kukorica terület 20,6 q átlaggal a kocséri talajon igen jónak volt mondható akkor. A gyarapodó állatállomány tartásához azonban a megtermelt szemestakarmány nem volt elegendő. Éves szinten kb. 50 vagonnyit kellett vásárolni. Cél a kukorica vetésterületének növelése oly módon, hogy a tagságnak saját előállítású trágyával való burkolása 237
