Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
gazdákkal együtt a tsz-ek legstabilabb dolgozói. Már többnyire felépítették rangos kivitelű házukat a faluban nyugdíjas korukra. Gyermekeiket taníttatták szakmára, vagy hajimaik szerint középiskolákban. S a felnőtt nemzedék az „autóvásárlás gondjaival vesződik” - mert a hajdani gyalogosok utódainak a motor már megszokott és nem újság. A növekvő időbeli távolság megszépítő vagy torzító szemüvege helyett nézzük községünk gazdasági alapjait a számok, a korabeli hivatalos statisztika és jelentések tükrében. A község területének müvelésbeli megoszlása11 1930. Területe 11 622 kát. hold Ebből a községé 280 kát. hold Az összesből szántó Rét Legelő Erdő Szőlő Kert Nádas Terméketlen Egyéb 8 101 kát. hold 1 312 kát. hold 1 209 kát. hold 71 kát. hold 287 kát. hold 23 kát. hold 11 kát. hold 607 kát. hold 1 kát. hold Összes 11 622 kát. hold Az erdőbirtokból községi 65 kát. hold Egyeseké kis parcellákban 6 kát. hold Talajviszonyok: részben futó, részben barnahomok, Főtérmény: a rozs, Kh átlag: 6 q 11 11 PPSK vármegye általános ismertetője és címtára. Bp. 1930. Kőcser 89. 1.
