Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944

a kocséri állapotokról: „A szegénység nagy, 230 család, körülbelül 430 személy kapott lisztet, személyenként havi 4 kg 50 dkg-ot. . . még mindig jelentkeznek ínségesek ... - fát kaptak 1 q-tól lefelé. Egy család két kötél szalmát is.” (1932)

Még 1937-ben is szükség van a könyöradományra támaszkodó akciókra. Március 1-től hetenként pénteki napokon 85 falusi gyermek kap egy bögre forralt tejet a Hangya nagytermében mindaddig, amíg a felajánlott 200 liter el nem fogy.104

A mi falunkban is vannak ezekben az években Móra felejthetetlen gyermekhőseihez hasonló, hideg ősszel is mezítláb járó, soha új ruhát nem hordó, szűkösen táplálkozó és szolgálatban álló gyerekek. A munkát, napszámot nem találó felnőttek pedig az ínségesek listájára kerültek, mert a tél végére végleg elfogyott a nyári keresetből való kenyér, és munkaalkalom nem volt, mert a kisgazdaságok a rossz viszonyok miatt napszámost fogadni nem tudtak.

Korabeli (1935-ös) hivatalos felmérő értékelés:105 Társadalmi alakulatok: „Gazdakör, Népkör és négy tanyai gazdakör semmiféle kulturális vagy gazdaérdeket érintő tevékenységet nem fejt ki. Működésük néhány táncmulatság rendezésében merül ki. Mezőgazdasági bizottság van, nem működik. A gazdaközönség gondolkodása maradi, a néppel nem foglalkozik senki.”

Ez volt a mélypont. A csaknem másfél évtized községi létesítményeit is könnyű számontartani: Űj orgona a templomnak (1934-ben), egy kút fúrása az orvosi rendelő mellett (1939-ben), és az 1941. februárjában összedűlt Árpád úti iskola helyén kéttantermes, tanítói lakásos új iskola építése 1942-ben a nehezen megszerzett állami támogatással. - Nyilván hadicélokat szolgált az Abony felé vivő megyei út kövezésének folytatása 1940- ben.

S összehasonlítási alapul néhány feljegyzett adat még: 1929-ben lett először kocséri személyautó-tulajdonos: a következő több mint 30 év múlva dr. Pólus Károly községi orvos. 1935-ben készült el a községben az első fürdőszoba a plébánián; 1937-ben volt az első kutyaoltás veszettség ellen, amely kutyánként 1,4 P-be került. - A napszámbér viszont egy pengő volt.

Az évtized végére a háborús konjunktúra megmozdította a pangó gazdasági és társadalmi életet. Az itt uralkodó közfelfogás szerint a helyes poli-104 Jely Gyula nagykőrösi kereskedő által 1936-ban létesített tejcsarnok felajánlásából.

105 Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Statisztikai gyűjteménye. 1935. PmL Nagykőrös.

87