Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
A KOCSÉRI PETŐFI FILMSZÍNHÁZ8 A két világháború között, még a 30-as évek vége felé, a háborús konjunktúra hatására kialakult gazdasági fellendülés idején sem jutott el Kocsérra a villany. Pedig lélekszámát tekintve már 1920 óta meghaladta a négyezret. Dehát ki hallott akkor még a faluk villamosításának programjáról! így történt, hogy előbb létesült Kocséron mozi, mint villanyvilágítás. 1940 őszén magánkezdeményezésből keskenyfilmszínház nyílt Tatay István kereskedő és Vincze Kálmán kántortanító tulajdonaként és szervezésében a Nagykőrösi út 27. szám alatti Hangyaszövetkezet tánctermében. A neve Petőfi Filmszínház. Az előadások szombat este, vasárnap délután és este voltak. Agregátoros megoldással működött. Az első bemutatott film az Aranyember volt, telt házzal és nagy sikerrel. Nagy szenzációt jelentett a mozi, igyekezett mindenki megnézni, annál is inkább, mert addig kevés kocséri látott mozgófilmet. Legfeljebb a távol, főként Nagykőrösön tanuló diákok dicsekedhettek ilyen élménnyel. Zsúfoltság, kényelmetlenség, gyakori filmszakadás élménye merült fel az egykori mozinéző emlékezetében, de ezek mellett azért mégis roppant érdekes volt, szoktalansága és újszerűsége miatt. A felszabadulás után tulajdonosa, Tatay István újra helyreállította, üzembe helyezte és 1945 szeptemberében már mégis kezdte működését.Ugyanis a vetítőgép és a lényeges felszerelési tárgyak átvészelték a háborús időket. 1947-ben rendelkezés következtében a helyi Fmsz kezelésébe került a mozi. 1951-ben a községi tanács lett a gazdája. Heti háromszori filmvetítés jelentette a műsort. Azonban egyrészt a berendezés és felszerelés elavultsága, másrészt a filmek minősége és egyhangúsága miatt a forgalom csökkent és ráfizetéses lett. A falu villamosítása közben a megvalósulás felé közeledett. Átmeneti helyi megoldás után a távvezetékre való kapcsolást 1951-ben oldották meg. De ez sem sokat segített a falu moziján. A berendezés felújítására nem volt a községi tanácsnak pénze. A mozi gépésze, Törőcsik András egy évig díjtalanul végezte munkáját, illetve később kapta meg illetményét. A községi tanács gondja 1952. október 1-el szűnt meg, amikor a Pest megyei Moziüzem Vállalat lett a gazdája a községi filmszínházaknak, így a kocsérinak is. 8 A kocséri mozi történetének adatszerű anyagát 1965-ig Pecze Szilveszter: Filmszinház alapítása és fejlődése c. dolgozatából merítettem. Kocsér község 20 éves története 1945-1965-ig. Kézirat. PmL 65-66. 1. 423
