Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
Baky Nándorné 1964-Zoller Károlyné 1973-Dér Gáborné 1976-Főzőnők Deák Veronika 1955-1967 Pintér Lászlóné 1967-Élelmezésvezető Borzák Lászlóné 1965-Dajkák jelenleg Szélesi Kálmánné,Bugyi Lászlóné, Ragó Kálmánné, László Ferencnél Konyhai dolgozók Pecze Szilveszterné, Dudás Sándorné, Ádám Józsefné, Vágó Zsigmondné, Csőke Sándorné. ZENEISKOLA A nagykőrösi zeneiskola igazgatója Bálint Ferenc 1952-ben, a kocséri általános iskola nevelőinek segítségét kérte kihelyezett osztály szervezéséhez. A nagykőrösi iskola egy zongorát kölcsönzött, amelyet az általános iskolában helyeztek el. Még az ősz folyamán megindult a zongoraoktatás 12 tanulóval. Az egyetlen zonogorán folyt az oktatás és a tanulók gyakorlása is, mivel másik nem állt rendelkezésre. A tanulók száma növekedett, elérte a 25-30 főt. így az oktatást, és a gyakorlást egy zongorával nem tudták megoldani. A községi kultúrotthon 1962-ben vásárolt egy zongorát. Ettől kezdve a zeneiskola a kultúrotthonban működött. A kölcsönzött hangszert magánháznál helyezték el, itt zajlott le a tanulók gyakorlása. A zongoraoktatás azóta is töretlenül folyik. Közben néhány évig hegedű és furulya oktatás is volt, de erre kevesen jelentkeztek, így nem volt hosszú életű. A zeneoktatás teljes költségét a nagykőrösi iskola fedezi. A kihelyezett iskola az elmúlt 25 év alatt nagyban hozzájárult a gyermekek zenei fejlődéséhez. Sokan megszerették a zenét, játékukkal sok örömet szereztek önmagunkak és környezetüknek. A zenei nevelés jól kiegészítette, segítette 406
