Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
gondozott volt. A fegyelem megszilárdítására való törekvés különösen a fővezető váltással erősödött meg. Egy év múlva lényeget átfogó tájékoztatót terjesztett a vezetőség elé az előző évben munkába állt fiatal állattenyésztő, ifj. Járvás József.61 Szarvasmarhaállomány. A 72 tehénből 12 db, s a legjobban tejelők gümőkor pozitívak, de elkülönítve vannak. Január 1. óta rendszeresen végzik a havi „befejést” a hozam megállapítására. Egyedi takarmányozást nem lehet megoldani a nem megfelelő jászol miatt. A takarmány különben kielégítő. Növendékállomány 120 db, ebből vemhes üsző 12, hízómarha 20 db. A növendékállatokból minőségi válogatással emelik ki a továbbtenyésztésre alkalmasakat. A 60 fh-es itatásos borjúnevelő üzembehelyezése és vásárlással történő benépesítése a következő hónap feladata. Egy hetes tanfolyamon képeztették ki az oda állítandó dolgozót. A nehéz körülmények ellenére jó gondozó gárda van kialakulóban. A sertéstenyésztést a 300-as létszám hízott állapotban való októberre tervezett leadásával megszüntetni kívánják. Az abraktakarmány beszerzése körüli nehézségek, s talán az 1964 decembertől 1965 áprilisáig tartó száj- és körömfájás miatt átélt súlyos állapotok is mozdították a tsz vezetőinek ezen elhatározását. Mintegy 450 db eladásra váró sertést kellett akkor a tervezettnél 5 hónappal tovább tartani. Sertés helyett a gyorsan forgó pénzt hozó húscsibe további szaporítását határozták. Nagy válságon esett át a juhtenyésztés is. Az 1964-ben kezdődött ún. „büdös sántaság” kikezelése s a körülötte zajló huzavona 1966-ban már múlt időt jelentett. Jó szaporulat és egészséges állomány eredményeként 260 db bárányt exportra tudtak adni ebben az évben. Az állományjavítást a nyírósúly szerinti selejtezéssel oldották meg. A kiöregedő lóállományt csikóztatással fiatalították. Folyó évben 12 csikó volt és 10 várható. Nem nélkülözhető az igavonó munkájuk éppen a változatos tál aj adottságok, a háztáji és az állattartás kiszolgálása miatt. Törzsbaromfi tartást még 1961-ben létesített a szövetkezet. Jól jövedelmezett, így a fejlesztése indokolt volt. Még 1963-ban építettek tojóházat, és 1966-tól a sertések helyét is erre a célra alakították át. A beszámolóban rögzített eredmények: 72-78%-os a tojástermelés, elhullás 0,5% alatti. Ellenőrzött tisztavérű az állomány, kiesés összesen 3 db volt a 3400 db-ból. A rendeződés lépései megtörténtek, s az útkeresés, a termelési profilalakítás gondjai a tsz vezetőit és szakembereit erősen foglalkoztatták. Az állattenyésztő jelentésének elmúlt évekre vonatkozó értékelése már magában hordozta a nyilván sokszor tervezgetett lehetőséget is, amelynek lényege, 61 Vezetőségi jkv. 1966. IV. 14. 296
