Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
amíg a koraiságban a magyar paradicsom tartani tudta az elsőbbséget a külföldi piacokon. A termelés fejlesztését üzemi szinten öntözőtelep létesítésével (Vincze, Csőke telep), a későbbi években a Kőrös-ér vizének öntözési felhasználásával (jelenleg, 1977-ben is engedélyezett) és hollandi rendszerű palántanevelő telep kialakításával igyekezett megoldani a tsz. Bizony az első években a palántanevelés jórészben házilagosan történt. 1963-ban 2 motort vásároltak a kutakhoz és 100 hold öntözéséhez való csövet. A sürgetett hollandi melegágy felszerelés megvásárlása anyagi nehézségek miatt elhúzódott 1965 őszéig, s csak a következő évben jutott el a tsz oda, hogy megoldotta az üzemi palántanevelést, és ekkor a jegyzőkönyv szerint már „nem kell erőltetni a vállalást, marad közös művelésre.”59 A paprikatermelés megközelítően hasonló menetet futott be a termelés kereteit illetően. 1966-ban 3 telepe volt: Vincze, Hubai és az Ézsiás telep. 1965- ben a növénytermelő brigádok száma kettőre csökkent: Járvás és az Urbán brigádra. A közös művelésben maradó szántóföldi zöldségfélék területe lassan növekedett. A munkaerőhiányt a betakarításban itt is az iskolások bevonásával enyhítik 1975-ig, az ágazat megszűnéséig. A bevétel növelése érdekében a kertészeti növények egyszerű feldolgozásával is próbálkoztak. 1963-ban a bőséges paprikatermés szerződöttön felüli részét savanyított formában értékesítették, mintegy 80—90 hl-t. A 3 Ft-os bekerülési ár helyett 6,5 Ft-ot kaptak érte. A következő években káposztasavanyítás folyt. Lehet, hogy legalább is hírben nem versenyezhetett a ,,Vecsési káposztával”, de valamit mégis hozott a „Közös konyhára”. 1966- ban megszervezték a paprikaszeletelést. A tsz nagyüzemi művelésre alkalmas gyümölcstelepítést végzett 1960- tól részletekben 1963-ig, főleg almát. A kifejezetten rossz minőségű talajok és a gyakori vízkár miatt nem látszott célszerűnek ennek a vonalnak a kiszélesítése, bár a fák termőre fordultával szép almatermései voltak a tsz-nek. 1963-ban egységes szőlőterület kialakításába, illetve ültetésébe kezdtek. 1965 őszén „szőlőiskolát” létesítettek kb 1 kh-on, ami tulajdonképpen szőlővessző gyökereztetést jelent, s eladásra szánták. Volt még rózsatő nevelésére beállított „díszkertészet” is 1963-ban a Kísérleti Gazdaság javaslatára és támogatásával. Amit ezen a gyenge minőségű és rendkívül változatos talajú területen meg lehetett próbálni, azt megpróbálta a tsz tagsága és vezetősége. Közös gazdálkodás volt ugyan, de a nagyüzemi jelleg lassan bontakozott ki. 59 Vezetőségi jkv. 1966. I. 15. Tóth Róza elnök szavai. 292
