Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

dig is tudott, hogy a leszerződött területnek kétharmadán, esetleg felén is megtermelhető az a mennyiség, amit a gyár igényel. Viszont a nagyobb szerződött területre több vetőmagot, műtrágyát, melegágyi ablakot és szállításhoz több ládát kaptak a termelők, amire nagy szükség volt. Az sem utolsó szempont a korábbi években, hogy a szerződött területre kevesebb volt a beszolgáltatási kötelezettség.

A gyár a területből tehát engedett, de az árumennyiségből nem. Azonban a 40 %-os jövedelem részesedési forma sem tudta feloldani a bizalmatlanságot, és nem akadt elég vállalkozó; a kedveszegettség erősen megmutatkokozott a palántanevelésben, de a további munkákban is. Viszont a bátran nekivágok kiemelkedő jövedelemhez jutottak a paradiosomtermelésből;

ifj. Barta Mihály 13 262 Ft Kormos Ferenc 8 243 Ft

Vincze Bálint 13 233 Ft Tanács Ambrus 7 788 Ft

Budai Kálmán 11 667 Ft Bálint József 6 940 Ft

Vágó János P 10 420 Ft „ Járvás József 6 673 Ft

Többen voltak, akik 4-5 000 Ft körül kerestek még, s szép pénz volt ez akkor, amikor 15-20 Ft volt a munkaegység értéke, és nagyjából ennyi volt a napi kereset.

A növénytermelés tervteljesítésében objektív és szubjektív okok miatt nagy eltérések és lemaradások mutatkoztak, de a betakarítást és az őszi szántást, vetést a tagság elvégezte. A munkához való hozzáállás viszonylag elfogadható volt.

Állattenyésztés

A nagyüzemi állattenyésztés kialakításának nehézségei sokszorosan felülmúlják a növénytermelését. A tsz-nek sem jó minőségű állatállománya, sem azok tartására való mezőgazdasági épülete nem volt. Meg kellett teremteni ezt is, el kellett indulni ezen a termelési ágazaton is. Az alapállomány megvásárlásához, amelyet állami vállalatoktól és a tagságtól eszközöltek, az állam hosszúlejáratú hitelt nyújtott.

286