Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

Török idők, Kőcser pusztulása

A török hódoltság ideje alatt a hódoltsági területekre igyekezett fenntartani jogait a magyar király, az illetékes püspökség, sőt az elmenekült földesúr is — legalábbis az adószedői jogokat. így aztán e területek népeit nemcsak a török sanyargatta. A jászkun községek Buda eleste után többnyire Eger városához adóztak annak török kézre kerüléséig, 1596-ig.36

Mind magyar, mind török részről készített adóösszeírások maradtak fenn, amelyekből nyomon követhetjük a Jászkun Kerület népének számbeli, vagyonbeli változását, pusztulásának mértékét.

1557. év végén az egri püspökké kinevezett Verancsics Antal a püspöki jövedelem rendezése végett királyi biztosok kinevezését kérte, akik a hódoltsági Jászkun Kerületben az adóösszeírást 1558 januárjában el is végezték. Ezen összeírásban a 11 kiskun község neve között szerepel Kocsér, mint Kochy. Hasonló összeírások voltak még 1567-ben, 1572-ben, 1577-ben s az utolsó 1587-ben.37

Gyárfás István, a jászkun történet kutatójának és nagy szakértőjének értékelése szerint ,,a jászkun községek ezen 30 év alatt úgy községi szám, mint közterhek viselése tekintetében változást alig szenvedtek.”38

A XVI. századi török adóösszeírások ugyancsak bizonyságot tesznek Kochy falu meglétéről. A budai szandzsák — török katonai közigazgatási terület — adóösszeírása szerint Kochy falu a pesti nahijéhez — török bírósági kerület — tartozott. Az 1559. évi tímár-defter (török adólajstrom) szerint jövedelme 2853 akcse és Mehmednek, a budai lovasok volt agájának ziamet (hűbér) birtoka lett. — Kochy falu azonos a mai Kocsér községgel. Népességi adatai, adóterhei, a török földesúri jövedelmek összege és azok haszonélvezői 1546—1590-ig Káldi-Nagy Gyula török levéltári kutatásainak eredményeképpen váltak ismertté.39

36 GYÁRFÁS István i. m. 4. k. 59-61. 1.

37 Uo.

38 Uo. 144. 1.

39 KÁLDI-NAGY Gyula i. m.

25