Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
B) Alaptevékenységen kívüli tevékenység Ipar 1968-ban az új gazdaságirányítás által nyújtott lehetőségek kihasználásával részben a tagság folyamatos foglalkoztatása, részben a tsz pénzbeli forrásainak bővítése érdekében melléküzemág szervezésébe kezdett a tsz vezetősége, személy szerint kiemelten az elnök. Egy jövedelmező melléküzemág kivezető útnak látszott a tsz kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt fennálló nehézségekből, az időjárás okozta esetleges bevételi kiesések nyomása alól. Ezenkívül az alaptevékenység beruházásainak bővítését is biztosíthatja. Az állandó foglalkoztatást nyújtó munkahely dolgozóit az alkalmaztatás feltételei szerint a mezőgazdaság idénymunkálatainak kampány feladataira is igénybe lehet venni. Munkaerő biztosítás is tehát egyben, ez jelenleg is alkalmazott módszer. A fenti nyomós érvek alapján az 1968-ban létrehozott kis habszivacs feldolgozó üzem és varroda kiszélesítése természetes volt. 1970-ben új szakemberek beállításával indult a fejlesztés.39 Az ez évben létrehozott lakatosüzem gumitároló konténereket gyártott állami megrendelésre. Négy évi termelés után fenntartási üzemmé alakult vissza részben munkaerő probléma miatt. Az 1970 tavaszára elkészült munkacsarnokban helyezkedett el a habszivacs részleg és a konfekció üzemmé fejlesztett varroda, amelynek profilja 1975-ig termékelőállítás volt. Jelenleg felöltők és gyermekruházati cikkek összeállítását és varrását végzi szalagszerű termelési móddal bérmunkában a Május 1 Ruhagyárnak és a Budai Ruhaipari Vállalatnak. Az itt dolgozók betanított munkások, 70%-ban helybeli nők. Sajnos szakképzés itt sohasem folyt, és az iskolából kikerülő leányok egy részét képesítés nélküli elhelyezkedésre csábítja. A kezdetben ülőpuff-gyártó szivacsrészleget szintén a fenti évtől gyermek és egyéb kárpitozott bútorkészítő üzemmé fejlesztették. Termékeit az egész országban terítik, 70-75 %-a szerződésben lekötött a különböző kereskedelmi vállalatoknál. Az asztalos részleg elsősorban a kárpitüzem ülő és fekvő bútorainak vázkészítését végzi, mellette a gazdaságon belüli asztalosmunkákat. 39 Horváth Sándor gépészmérnök, Bimbó János szakmunkás műhelyvezető. 256
