Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
mértékű üzemviteli és munkaegység hitelekkel sikerült csak a zárásokat elkészíteni, a munkaegységeket kifizetni és az újratermelést folytatni. 1963. október 15-től a gyenge munkafegyelem megjavítása, a zilált gazdasági helyzet rendezése érdekében a járási szervek a helybeli vezetők és a tagság egyetértésével kormánybiztosi minőségben a tsz élére helyezték Barhács Jánost, aki helybeli származású és lakos, 1960 óta a Petőfi tsz elnöke volt. Yereczkey Dezső elnöki megbízatása az év zárszámadó közgyűlésével, 1964. február 1-én lejárt. Ugyanakkor a volt kormánybiztos Barhács Jánost elnökké választották 4 évre. A főmezőgazdász is új személy lett még ebben az évben, dr. Károlyi Árpád. A vezetés szilárdságát maguk a tagok is igényelték és támogatták is. A munkafegyelem és a közös vagyon védelme már az első évben javult, amelynek eredményeképpen megszűnt a mérleghiány. A kifizetett munkaegység összegét saját gazdasági jövedelméből csökkentett állami üzemviteli dotáció mellett tudta fedezni a tsz. Az előlegezett állami támogatást termelési alapokra helyezték. A termelési alap változásai a kritikus években: 1962 év 740 000 Ft alaphiány 1963 év 34 000 Ft alap 1964 év 401 000 Ft alap Termelési alap: az év végi leltár alapján meglévő vetőmag, takarmány, fogyó és egyéb eszközök, a mezei leltár értéke szembeállítva az azt terhelő fizetési kötelezettségekkel. Az új vezetőség — amelybe a helybeliekből lévő brigád és más középvezetők is beletartoztak — a gondos gazda aprólékos figyelmével foglalkozott a gazdaság mindenfajta kis és nagy ügyeivel. A legfőbb kérdés a munka megszervezése volt, a tagság hozzáállásának helyes irányba való módosítása, a kellő munkaerő valamilyen eszközzel való biztosítása. Sokféle módon próbálkoztak a megoldással. Egyrészt a tagság gazdasági érdekeltsége, másrészt a lazaságok el nem engedése volt a lehetséges út. Biztosítani kellett a munkaegység teljesítést, vagyis a közös munkaerőt, amelynek hathatós eszköze részben előnyök biztosítása, részben a kedvezmények megvonása volt. Munkaegység teljesítéshez kötötték a háztáji terület, továbbá a saját állatállomány részére biztosított legelők nagyságát és annak bérleti díját 234
