Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
félék termesztésével. Az állattartás sem biztosított még rendszeres pénzforrást. így főleg gabonafélék és egyéb termények kerültek természetbeni kiosztásra. Az állatállomány szaporulatából is kaptak a tagok munkaegység arányában juhot, malacot. Az értékkülönbséget egymás között pénzben egyenlítették ki. A munkaegység 1953-59 között általában 20-22 Ft-ra rúgott a terményeket állami áron számolva. Segéd és feldolgozó üzeme kétféle volt atszcs-nek: daráló, amely saját szükségletre és a lakosságnak végzett bérmunkát, kukorica, árpa és száraz lucerna darálást. A szalagfűrésszel szintén hasonló célú feladatokat oldottak meg: tűzifa felvágát végeztek a tagoknak és a lakosságnak. A csaknem egy évtizedet lezáró 1959-es év a nagy átszervezést megelőző esztendő. Az Új Élet tszcs 1959. december 31-i záró állapota: Tagok száma 39fő Ebből nő 6fő Közös munkában résztvevő tagok 39fő Közös munkában résztvett családtagok 32fő A családok közül földnélküli 25 A tsz összes területe Ebből háztáji Közös gazdálkodásba vont terület 557 kh 31 kh 526 kh Szántó összesen 275 kh Rét 9 kh Legelő 176 kh Szőlő (termő) 5 kh Erdő 12 kh Nádas 6 kh Művelés alatt nem álló terület 43 kh Trágyázási terv teljesítése 1958-59-ben Istállótrágyázott terület 90 kh Zöldtrágyázott terület 16 kh Nitrogén tartalmú műtrágya felhasználás 170 q Foszfor tartalmú műtrágya felhasználás 158 q Kálium tartalmú műtrágya felhasználás 66 q Összesen felhasznált műtrágya 394 q 224
