Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

akiknek erejük fogyatkozása miatt már nem volt lehetőségük bizonyságtételre az új mellett, s régi világukból kiesve mint tsz járadékosok legfeljebb abban találtak megnyugvást, hogy gyermekeik, unokáik boldogulnak, a tsz virágzásnak indult, s egykori földjeiken, földecskéiken egyre eredményesebben gazdálkodik.

A történelem az előrehaladást jelentő lépésért mindig súlyos árat követel.

Az MDP 1954 márciusában megtartott III. kongresszusának a hibák kijavítására tett lépései egykettőre kedvező hatást váltottak ki a mezőgazdaságban is. Már 1954-ben előfordult, hogy egy kevés földű kocséri dolgozó paraszt földet vásárolt.21 Benyújtották a tanács vb elé a korábban önként felajánlott földek visszaigénylésének kérelmeit. Még ugyan mindig tartott a mezőgazdasági termelés adminisztratív eszközökkel való irányítása, de ez már nem hasonlítható az 50-es évek elején gyakorlatban lévő ,,tervgazdálkodáshoz”-hoz. A paraszti élet megpezsdült. 1954-től kezdve egyre nagyobb méreteket öltött Kocséron, különösen a jelenlegi Petőfi tsz területén a paradicsomtermelés. Míg előzőén csak a helyben magról vetett és konzervgyári feldolgozásra alkalmas paradicsom termelése folyt, most áttértek a palánta melegágyi előnevelésére, amelyből kiültetve korai export áru termett, s több milliós bevételhez juttatta a kocséri dolgozó parasztokat, s eredményeik folytán nagy hírnév volt kialakulóban. Az egyéni gazdaságokon megenyhült állami teher, valamint az új kultúrák (exportparadicsom, paprika, borsó) termelésére való áttérés nagy lehetőségeket nyújtott a saját igával rendelkező középparasztságnak.

Az 1956-os esztendő még nagyobb termelési és értékesítési szabadságot hozott. A termelési kedv fellendülése következtében az állami kötelezettségeinek is egyre hiánytalanabbul eleget tett a kocséri nép. 1956. július 9-én az I. félévi begyűjtési és pénzügyi tervét a község 100%-ra teljesítette. A kuláklista felülvizsgálatának eredményeként az 1949-ben mezőgazdasági járulék fizetésére kötelezett 57-es szám 18-ra apadt, s a következő évben további rehabilitációk történtek.

Megközelítő realitással kb. 30 birtok haladta meg a megkülönböztető 25 kh-as határt. A korábban ismertetett tényleges okok, a föld minőségének, a családlétszám nagyságának figyelembevételével azonban mintegy 10-12 tulajdonos kerülhetett volna a kiemeltek listájára.

A termelési munkák a mezőgazdaságban mind 1956 őszén, mint 1957 tavaszán zavartalanul és szorgalmasan folytak. Az ellenforradalom nem befolyásolta a kocséri parasztokat, tulajdonképpen elégedettek voltak. Túl sok rossznak voltak már utána.

21 Uo. 1954. VI. 21. Krenyóczi Balázs volt az első földvásárló.

216