Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

MÁSODIK FEJEZET

A gazdasági élet átalakulása és fejlődése

MEZŐGAZDASÁG

Termőhelyi adottságok

Sem az ősembert, sem a honfoglalás előtt hazánk területén élt ismert népeket nem csábította letelepedésre ez a földterület.

Nyilván nem erről a vidékről kapták a marék földet, füvet, ital vizet honfoglaló Árpád fejedelmünk követei cserébe az aranyozott nyergű, aranyos fékű arabs paripáért, amit Szvatopluknak vittek, hogy ezzel keleti szokás szerint jelképesen megvegyék a megáhított földet — ahogyan azt Anonymus megírta Gesta ITungarorum című krónikájában.

Tulajdonképpen a honfoglalás után is még lakatlan évszázadokig. De hát nem voltak akkor még elődeink szűkében a földnek. A később idetelepített kunoknak meg jó lett ez is jobb híján a legeltető állattenyésztés űzéséhez.

Területünk alapvető geológiai tulajdonságai ezer év alatt nem sokat változtak. A termőréteg, a talaj fizikai és kémiai jellemzői mindenesetre nem javultak. Jelentős területek a határból „csak azért vannak, hogy lyukas ne legyen ott a föld.” így értékelték a kocséri gazdák a hasznavehetetlen földeket a távolabbi múltban, de használják ezt a népi minősítést a tsz-ek brigádvezetői is.

A modern agrotechnika alkalmazásának felszínátalakító és talajjavító következményeként megkezdődött a „lyuknak való” területek felszámolása. 1964 óta végeztetnek, illetve végeznek a termelőszövetkezetek talajegyengetést, elsősorban szőlőtelepítés előkészítéseként és kertészeti területek kialakítása céljából. Az eddigieknél nagyobb szabású — a zárt termelési rendszerek megvalósításához szükséges táblák felszíni, vízrajzi rendezését, az ún. rónázást 1975-ben kezdte meg a Petőfi Tsz a XIV. dűlőben.

Mindkét tsz (az Új Élet 1972-ben, a Petőfi 1975-ben) genetikus, üzemi talajtérképet készíttetett teljes gazdálkodási területére.1 Cél, hogy a gazdaságok talajainak adottságai, kialakulási és fejlődési viszonyainak ismereté-1 Készült az OrszágoB Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Budapesti Talajtani Osztályán (OMMI) 1972-ben az Új Élet részére 168434 Ft, a Petőfi részére 1975-ben 89411 Ft-ért.

203