Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

Az első tanácsciklus idején a tanácstestületek törvény által biztosított jogait elsősorban a végrehajtó bizottságok gyakorolták erős járási függőséggel. A tanácstagok aktivitása a ciklus végére meglehetősen ellanyhult, alig jelent meg a havonta tartott üléseken 50 52%. Sőt nem egy ülést meg kellett ismételni határozatképtelenség miatt.

A tanácstagoknak kellett volna jó pédával elöljárni a beadásban, a tszcsoportba való belépésben, a békekölcsönjegyzésben. De a tanácstagok anyagi körülményei is nehezek, hiszen döntő százaléka a szegényparasztok és földhözjuttatottak soraiból való.

Az 50-es évek első felében a fenti dolgok színezik, gazdagítják a községi vezetők nehéz és nem éppen népszerű munkáját, de a szocializmus építésének eme ellentmondásos korszakában is .van előrehaladás.

Az 1954. évi X. törvény továbbfejlesztette a tanácsok szervezetét:,,A tanácsoknak az MDP irányításával fokozott mértékben kell támaszkodni államhatalmi, államigazgatási munkájukban a lakosságra, a Hazafias Népfrontra és a dolgozók tömegszervezeteire.” ■

Az új tanácstörvény értelmében a korábbi lajstromos választás helyett minden kerületben személy szerint kell a tanácstagot megválasztani, akit előzőén jelölőgyűlésen a választókörzet szavazói mint a HNF jelöltjét vagy elfogadnak, vagy élve demokratikus jogaikkal a helyébe mást jelölnek. Megszűnt a póttanácstag-kategória. A rugalmasabb tanácstestületek létrehozása érdekében a törvény lehetőséget adott a tanácstagok számának csökkentésére. Községünkben az előbbi 81 helyett 49 tanácstagot választottak, és e szerint csökkent a választókerületek száma is. A vb a továbbiakban kéthetenként, a tanács havonta tartotta üléseit.

Működési irányvonalként az elnök a törvényesség betartását hangsúlyozta71, de még mindig főkérdés az adófizetés, illetve adóbeszedés. „A parasztok nem mondják, hogy nem fizetnek adót, de kérem, nem tudnak miből árulni pénzt” - panaszkodik az egyik vb-nek adott jelentés 1955-ben. Különösen erősen szorgalmazzák továbbra is a kuláklistán szereplők adótartozásának behajtását. Napi 10-12 ezer forint beszedésével kilátásban van a negyedéves terv 100%-os teljesítése 1955 márciusában.

Ez év őszén soron következő feladat ismét a békekölcsön-jegyeztetés. Népnevelők járják párosával (40 pár) a falut és a határt. Némi kedvezmény, hogy a lejegyzett, illetve befizetett békekölcsön 50%-a a községnek marad községfejlesztésre, amelynek felhasználásával tervbe veszik a Kossuth utca makadámburkolását.

A községi tanács és a vb. állandó jellegű témája, a járási irányítás is ezt

71 1/1954. (XII. 14.) sz. vb. jkv.

179