Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
lovakat osztottak szét a gazdák között még 1944 novemberében. De segítséget nyújtottak a beszállásolt szovjet és román katonai egységek az orvos nélküli község betegeinek ellátásában is, ugyanis a község katonai szolgálatra behívott orvosa ekkorra még nem tért haza. A november 4-én érkezett szovjet ezred, amelynek parancsnokai a polgári élet indítását végezték községünkben kb. december első hetében hagyta el a falut. Helyébe 8-10-e között egy román repülős ezred szállásolt be. Február 23-ig tartózkodtak Kocséron, és a falu lakosságával igen jó egyetértésben voltak. Eltávozásuk után érkezett néhány napra a már említett szovjet gárdaezred, amelynek távozásával március 2-án megszűnt a hadak vonulása Kocsér területén. A már előbb megindult élet lassan visszatért medrébe. Visszajöttek lassan azok is, akik az ősszel tovább menekültek, részben a háborútól való félelem, részben a példátlan méretű szovjetellenes propaganda hatására. A magyar Kommunista Párt (MKP) megalakulása A háborús idők veszélyei mellett a jövőtől való félelem tartósan alapérzése volt az embereknek. Az éveken át folyó szovjet-ellenes propaganda a lakosság jelentős részében bizonytalanságot okozott. A „hogyan tovább” kérdésre a feleletet az önmagára utalt lakosság soraiból előlépőknek kellett keresniük. Miután a község polgári életének helyreállítására a kezdeményező lépést a november 4-én érkezett szovjet egységek parancsnoka tette meg, a feladatok további vitele a helybeliekre várt. Zoller József 19-es kommunista szervezése nyomán jött létre és mondta ki párttá alakulását a községben 1944 december végén vagy január első napjaiban a szám szerint kicsi, súlyát és tevékenységét tekintve jelentős csoport, az MKP helyi alapszerve.13 Első titkára Zoller József lett, aki a soron következő politikai és közigazgatási lépésekben személy szerint kezdeményező és egyensúly tartó szerepet töltött be. A Nemzeti Bizottság szervezésében is egyik kezdeményező. 13 Az első párttagok közül ismert nevek: Urbán Imre, Urbán Dezső szegényparasz tok; Bőti Miklós Bp-ről, Herédi Dezső Ceglédről idekerült egyének. 158
