Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
a VKM, összesen 173 népkönyvtárat 30 962 kötettel.”10 11 12 Ha átlagot számolunk is, egyenként 178 kötet jutna, de ennél voltak kisebbek és nagyobbak is. S ez több mint 5 év fejlesztése volt. Ilyen alapokról indulva nagy feladat volt az egy lakos egy könyv színvonalának elérése a községi könyvtárakban a felszabadulás után. NÉPMŰVELÉS Iskolán kívüli népművelési munkáról csak a huszas évektől tudunk. 1922. szeptemberében miniszteri rendelet értelmében megalakult Pest vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizottsága.11 Ezzel vette kezdetét a megyében a felnőttek művelésére vonatkozó népművelői munka. A Törvényhatósági Bizottság megalkotta a vármegyei szabályrendeletet. Ennek keretében történt gondoskodás a népművelési kiadások fedezéséről és ennek alapján hozták létre a községekben és városokban a helyi népművelési bizottságokat. Az alaprendelet értelmében ezek feladata az elemi és általános műveltség megszerzésére: Népies ismeretterjesztő előadások tartása a gyümölcstermelés, egészségügy, táplálkozás, irodalom, történelem stb. társadalmi és természettudományi témákból. Elemi és általános ismeretterjesztő tanfolyamok szervezése: analfabéta-, szülők iskolája, anya- és csecsemő védelem, kézimunka stb. tanfolyamok. Műkedvelő előadások rendezése. A népművelési bizottság gondja volt az olvasókörök, gazdakörök, énekkarok, könyvtárak fejlesztése. 1924-től tanítók, tanárok, lelkészek és orvosok részére előadóképző tanfolyamokat szerveztek, amelyekre 1929-től a főjegyzőket és a járási tisztviselőket is bevonták. A Pest vármegyei Népművelési Bizottság 10 éves működésének néhány adata 1922-1932 közöttP Népies ismeretterjesztő előadás tanya, község, városban 63 044 Analfabéta-tanfolyam 518 beiratkozott bizonyítványt kapott 12 505 7 930 10 Uo. 11 Uo. 12 Uo. 146
