Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
Az első iskola megalakulásától 1944-ig 82 tanítója volt Kocsérnak. Ezek közül sok az igazi nagy tanítói egyéniség, akik a tanítás mellett a község fejlesztésében is jelentékenyen tevékenykedtek. Bőven akadtak olyanok is, akik az oktatásügynek nagyon gyenge munkásai voltak. Sokszor az elemi műveltséggel is alig rendelkeztek. Sőt akadtak olyanok is, akiket el kellett bocsátani a pályáról. A rendelkezésünkre álló források és a lakosság segítségével megbízhatóan összeállíttotuk az itt tanító nevelők névsorát. Az első tanító Dósa István volt, aki némi „jegyzői” teendőket is végzett, őt követte Révfi István, akiről minden forrásanyagban nagy tisztelettel emlékeznek meg. „26 évet mindenki által tiszteletre, szeretetre töltvén el a községben 1899-ben állásától megvált. Nyugalomba vonul. Itt működése alatt együttérzett a község lakosságával, jóságos szíve segített, tett, ott ahol segítenie kellett.”26 Révfi a község pénztárosa is volt 1887-től, ami akkor nagyon bizalmi állásnak számított. Ugyancsak tisztelettel emlékeznek meg a sárgult írások és a ma is élő emberek tanítójukról, Molnár Béláról. „Reálérettségi előképzettséggel, tudását a lehető pontossággal és lelkiismeretességgel törekedett növendékeibe elvetni és gyümölcsöztetni. Tanításával az értelem és a szív fejlesztésére nagy súlyt helyezett.”27 Az első kántortanító Révai Ferenc a községnél is dolgozott. Mihályffy Bódog községet alapító főjegyzőt feljelentette, aki ellen a vizsgálat semmi terhelőt nem bizonyított, az önérzetes jegyző azonban távozott.28 Jónás Ferenc kántortanító nagyon muzikális ember volt, a községben társadalmilag is jelentős szerepet vitt. Felesége Poór Ilona, az első tanítónő Kocséron. Sipos Jenő a Tanácsköztársaság megalakulása után a vöröskatonákkal mint tiszt jött vissza Kocsérra. A képviselőtestület ülésén 1919-ben a kommunista érzelmű egyének eltávolítását kérték. „E gyűlésen Eszik József és Seres Mihály tanítók ellen is kikeltek, hogy ők is behódoltak a bolsevik eszméknek. Eszik Józsefet később internálták.”29 Seres Lajos 1915-ben az olasz fronton, Takács Balázs 1916-ban mint főhadnagy Erdélyben halt hősi halált. „Vég Endrét 1893-ban az Árpád úti iskolánál alkalmazzák a minisztérium régi gyakorlata alapján a képesítő letétele alól felmentette. A maga módja szerint tanít és a szép íráshoz szoktatja növendékeit. 26 HD 36. 1. 27 HD új számozás 3. 1. 28 Az ötvenéves Kőcser 41. 1. 29 HD 1918. évi feljegyzés. 131
