Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944

bői értesülünk arról is, hogy a község rendszeresen két szülésznői állást tartott fenn, amit egyrészről a nagy születésszám indokolt, másrészt az a tény, hogy csak a legvégső esetben volt szokás orvost vinni szüléshez. A költségvetés nem nagy összeget, 240 koronát irányozott elő számukra, de nyilván igénybevételükért a lakosok is fizettek valamit. Ezenkívül magán­bábák is működtek. Időnként segélyt utalt ki számukra a község. A szülész­nők tekintélye és megbecsülése nagy volt. Sok élet sorsa fügött rajtuk, hisz minden gyermek otthon született, a tanyai tanyán, a falusi faluban. Ismert orvosnevek a további évekből: dr. Radics Géza kb. 1915-től 1919 júniusáig. A Tanácsköztársaság alatti politikai szerepléséről tudunk. Valószínűleg tragikus sorsra jutott. dr. Schmotzer György 1921. június 10-1927. április 18-ig. Kocsérról tisz­tifőorvosnak ment Sárospatakra. dr. Kajtsa Sándor 1927. április - 1940. őszéig.11 Kétéves gyakorlattal rendelkező fiatal orvos volt, amikor szolnoki állo­máshelyéről Kocsérra megválasztották. Az első évek leszámításával a leg­nehezebb gazdasági viszonyok idejére esett itteni működése. Asszisztensként húgai tevékenykedtek mellette, ugyanis kisebb sebészi beavatkozásokat is sikeresen és szívesen megoldott. Kitűnő fogász volt. Sok kocsérinak készí­tett tartós és szép aranyfogat. - Ekkor ez volt a divat. - A módosabbakat jó pénzért, a szegényeket ingyen gyógyította. A tanyai betegekhez ebben az időben lovas kocsin vitték az orvost. A kocsival nem rendelkezők, de több­szöri orvosi vagy szülésznői igénybevételre szorulók ellátására nem egyszer hivatalos úton biztosíttatott kocsit, a kertészek esetében a gazdát, a nincsteleneknél a községet kötelezve arra. Keményen lépett fel az egészség­­ügyi vonatkozású eljárások törvényben előírt betartásáért, többek között a betegnek időben történő orvoshoz szállításáért. A készpénzfizetéses orvosi ellátás idejében előfordult, hogy az orvos már csak a halottkémi feladatokat végezhette el. A szegényekhez ellenszolgáltatás nélkül kijárt. De nem egy­szer összeütközésre vezetett némely gazdával a cselédsorban állók orvosi kezeltetésének ügye. Kajtsa doktor a társas élettől visszahúzódott ugyan, de társadalmi tevékenységet széles körben fejtett ki, elsősorban a köz­­egészségügy javítása érdekében. OTI—OTBA-orvos volt. Községi képviselő­­testületi tag, és hosszú évekig a Népkör elnöke. Mint népművelési bizottsági előadó elsősorban a szegényebb réteget összefogó népköri tagoknak tartott rendszeresen népművelő és egészségügyi előadásokat. 1940-ben távozott a községből a szülőföldjére való visszatérés szándékával. Üj községi orvos még ez év november 1-től dr. Pólus Károly lett. 11 Erdélyben, Csíkkozmáson született (1900-1962). 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom