Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

VI. fejezet: Virágok közt és az idei szabályozók

2. Befutunk a virágkertészeti telepre, amely valahonnan ismerős. Igen, igen, már emlékszem: itt tartották meg azt a vezetőségi ülést, amelyet közvetlenül a téesz harmadik szanálási közgyűlése előtt hívtak össze 1986 nyarán, s amelyen résztvehettem. Még arra a hisztérikus öregasszonyra is emlékezem, aki valóságos színpadi jelenetet rögtönzött, felelősségre vonván Skultéty Józsefet, s álta­lában az MSZBT Tsz vezetőségét. ... De maradjunk a mánál! Nagy Józsefné, a kertészeti ágazat pénztárosa és Fritz Béláné adminisztrátor fogad bennünket az egyik irodában, ők még ma is közösen művelt tízezer négyzetmé­ternyi virágbirodalom ügyintézői itt. Ám ennél ötszörié többet, öt­venezer négyzetméternyi üvegházat birtokolt haszonbérleti formá­ban az a szakcsoport, amelyet már kénytelen volt felszámolni a szövetkezet. Áttekinthetetlennek tekintették ugyanis ügyeiket, adósságaikat nem fizették, és így tovább. Vállalkozók vették át az üvegházakat, mert azért van kereslet a ceglédi virágra, ha az élet­nívó romlásával nem is ez az agrártermék a legkelendőbb, - fonto­sabb például a kenyér.- De azért jönnek a kiskereskedők, s nálunk, a városban is el­adható a rózsa, a szekfű, a gerbera, a ciklámen, mert ezek a leg­főbb fajták. Negyven vállalkozó dolgozik az üvegházakban, akad köztük - Ta­­lata Pálné és férje -, aki egymaga 2500 négyzetméternyit bérelt ki. Nagy a hőség az üvegházakban, bizony itt dolgozni valódi vállal­kozókészséget igényel! Boros Jánost kérdezgetik az asszonyok, mint is alakul jövendőjük? Bevallom, nemigen figyelek oda, in­kább a gyönyörűen megművelt ágyásokat szemlélgetem, - miért is ne volna kellő jövője ennek az ágazatnak, lett légyen akár magán­­tulajdonban is?! Meggyőződésem, hogy meglelik azt a korszerű formát, ami egyaránt jó a téesznek és a vállalkozónak, hiszen a mind liberálisabb gazdaságpolitikai elmélet és gyakorlat immár szélesebb választékát kínálja az ilyen lehetőségeknek. 3. S most - kronológiai sorrendben, tehát folyamatosan írtam e kró­nikát - még egyszer visszatérek a központi irodaházba, ahol is még egyszer szót váltok Dezsényi László főmezőgazdásszal, aki - nyug-60

Next

/
Oldalképek
Tartalom