Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

IV. fejezet: Három portrévázlat

- Én úgy olvastam a nagykőrösi levéltárban, hogy csak 1960- ban alakult meg a Lenin Termelőszövetkezet, három téesz egyesü­lésével, ugyanakkor te azt mondod, hogy 1959 októberében már odakerültél, mint főmezőgazdász. Hogy volt ez?- Hát az igazság az, hogy 1959. október 1-jén volt az a közgyű­lés, ahol a három szövetkezet kimondta az egyesülést.- Melyik három?- A Zrínyi, a Vörös Október és a Hajnalcsillag.- Ezek szerint tehát rossz az én ismeretem.- Az információid nem lehetnek rosszak, mert a hivatalos ok­mányok megjelenését január 1-jétől lehet számítani. De a három téesz együttműködése már október 1-jétől érvényes.- Akkor itt mint főmezőgazdász láttál dologhoz. És hogyan kezdődtek ezek az évek?- Tudni kell, hogy nem egyedül kerültem oda. A mezőgazda­­sági osztály akkori vezetője, Szanyiszló László lett a téeszelnök és Csiszár Ernő a főállattenyésztő , aki szintén a mezőgazdasági osz­tályon dolgozott. Hárman jöttünk tehát a téeszbe, mint főbb ve­zetők, s attól kezdve 15 éven át dolgoztunk ugyanebben az össze­tételben. Csiszár Ernő jelenleg is főállattenyésztő a téeszben, ahol öt év kivételével együtt dolgozunk. A kezdet, mint minden terme­lőszövetkezetben, elég nehéz volt, sok problémát vetett föl az ak­kori időszak. Egyrészt a törzstéeszek, tehát az előbb említett há­rom téesz már korábban is létezett, de az átszervezés során, egy sor új belépővel bővült a tagság létszáma. Akkor még munkaegy­ség-rendszer volt, ami önmagában komoly problémákat okozott. Megcéloztunk egy olyan 43 forintos munkaegységértéket, ami nyilvánvalóan tapasztalatlanságunknak tulajdonítható, mert csak 27 forint lett belőle az első évben. Ez minket is nagyon meglepett, egyúttal tanulságként is szolgált. Nem volt annyira könnyű ez a feladat, mint amilyennek mi ezt akkor elképzeltük! Illetve nem mindent sikerült úgy megvalósítani, ahogy azt szerettük volna. Az „eszközállomány”: lófogatok voltak, továbbá a munkaszervezetet csak ’60-62-ben sikerült kialakítani. A 60-as évekre azonban már a szövetkezeti gazdálkodás megalapozása, megszilárdítása volt a jellemző.- A gazdaságirányítás reformja a mezőgazdaságban 1966-hoz kötődött, nem pedig ’68-hoz, mint általánosságban. Ezt itt Ceglé­den hogyan érzékeltétek, milyen változásokat hozott? 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom