Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
III. fejezet: Csala István emlékezéseiből
jük a parasztgyerekeket, hogy ebben lássák a jövőjüket, ebben lássák, hogy ez jobb jövőt biztosít nekik, hogy ha ők megtanulták, hogy jobban tudjanak termelni és abban keresik az érvényesülési lehetőséget, a kiutat... Én a három holdas kisparasztokból csináltam volna 10 holdast, az egy holdasból meg három holdast. És akkor mindig-mindig erősíteni, emelni őket. Es nevelni és tanítani és mutatni azt, amit a Csala csinált, hogy egy rossz, vacak homokbuckából, futóhomokon, annyit termelni kukoricából, mint más a fekete földön se. 4. ... Ugorjunk át arra az időre, amikor visszajött Ceglédre Csala István, tehát amikor végétért rövid minisztersége.- Mindegy - én otthagytam őket. Itt aztán itt volt a kolhoz. Ameddig lehetett, ellenálltam, de nem bírtam azért sokáig. Én magamat nem féltettem, de akkor édesanyámat, meg a beteg öcsémet, azt hajkászták, azt zaklatták. Idézték minden nap, bementek minden nap. Anyám már ott állt, az idegösszeroppanás előtt. Az öcsém 100%-os hadirokkant volt, nem is tudott menni. Mit csináljak? Pedig beléptek ők, mégis hajkászták őket. Láttam, hogy mire megy ki a játék: anyámat is elpusztítják, öcsém is agyonlövi magát, hogyha nincs más. Ha a másik ember kibírta, nekem is ki kell bírni. Mondtam: adjatok egy ívet, hagy írom alá. Bár én ezt nem csinálnám meg senkivel, ezt az erőszakot! Láttam én azt, hogy Túrkevén mit csináltak! A lakosságnak egyharmada maradt csak otthon. Elmenekült a többi az agitációk elől, olyan brutálisan léptek fel velük szemben.- Hányban lépett be a téeszbe?- 1959 őszén. Én 1953-ban jöttem haza, volt itt akkor úgynevezett egyes típusú szövetkezet. Az csak annyi volt, hogy hol itt, hol amott adták ki a földet, de mindenkinek volt annyi földje, amenynyin tudott termelni. Aztán amikor az ember kipucolta belőle a dudvát, akkor már elvették. Ez volt az „Út a szocializmus felé”, ennek az elnöke volt egy darabig Csala János, jobban mondva a felesége, mert a felesége irányítása alatt ment. Aztán Petőfi Sándor, meg Túri Pali, egyik se nagyon értett hozzá. Én még akkor Pesten dolgoztam, amikor ez megalakult. Mikor hazajöttem, akkor már megvolt a neve. Pedig mondtam: ha már nevet akartok neki adni, akkor legyen Budai Nagy Antal! A Budai úton vagyunk 37
